Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Irodalomtörténeti tanulmányok - Csorba Sándor: Bessenyei György családi körülményei Szabolcs megyében

hangja 1914-ben jelent meg, és visszhangtalanul maradt. Czóbel Minka még ezu­tán is folyamatosan dolgozik, de publikálatlan művei a második világháború sod­rában javarészt eltűnnek. 4 A költőnőt elfelejtette az irodalomtörténet, újrafelfede­zése Pór Péternek köszönhető. Az 1974-ben megjelenő Boszorkánydalok c. válo­gatása 5 felélesztette Czóbel Minkát, és annak kérdését is, vajon jogos-e őt a nagyok mellé, Komjáthy és Reviczky mellé emelni. Czóbel Minka költészete a népnemzeti lírától indult, és fokozatosan alakult át szecessziós-szimbolikus költészetté. Első kötete, a Nyírfalombok még a népies­nemzeti hagyomány jegyében fogant, de a későbbiekben a közösségi látásmód he­lyett egyre inkább a szubjektum látásmódja került előtérbe. A Nyírfalombokat kö­vető kötetekben fokozatosan jelenik meg az egyre erőteljesebbé váló költői én, és kialakul Czóbel Minka szecessziós és szimbolikus jegyeket tartalmazó költészete. Szecessziója azonban merőben más mint Adyé, hiszen Czóbel Minka erőteljes mo­ralizmusa a vér és arany orgiái helyett a fehér tisztaságába menekül. Költészete nem sorolható egyértelműen a századforduló egyik izmusához sem, hiszen a sze­cessziós és szimbolista jegyek mellett, főként táj leírásaiban, impresszionista voná­sok is felfedezhetőek. Költészetének kiteljesedésével egyidejűleg Czóbel Minka egyre távolabb kerül saját társadalmi rétegétől. Érzékeny, állandóan kereső egyéni­sége formakeresésének lázában is megmutatkozik, ő az, aki először próbálkozik ritmikus prózával. A népnemzeti hagyomány Czóbel Minka költészetében való to­vábbélésével Pór Péter, szecessziós-szimbolista költészetének az irodalomtörténet­be való beillesztésével Danyi Magdolna és S. Varga Pál foglalkoztak munkáikban. 6 Életrajzát Kis Margit tanulmányozta mélyrehatóan, hiszen ő még találkozhatott Czóbel Minkával, tőle magától tudhatta meg életének addig még ismeretlen rész­leteit, így hiteles adatok állnak rendelkezésünkre a mindig titokzatosnak tartott költőnőről, akinek irodalmi munkásságán kívüli másik tudatos alkotása saját élete volt. Czóbel Minka, aki 1855-ben édesapjától, báró Czóbel Imrétől és édesanyjától, gróf Vay Evelintől a Vilhelmina nevet kapta, születésnapját július 12-én ünnepel­te. 7 Családtagjai közül édesanyjával van a legjobb barátságban, ő felügyel tanítta­tására is. Anarcson nevelkedik házitanítók és édesanyja irányításával. Később ta­nulmányutakat tesz Svájcban, Angliában, Német-, Francia- és Olaszországban. 4 Czóbel Minka művei: Nyírfalombok (1890), Hafia (1891), Újabb költemények (1892), Maya (1893), Fehér dalok (1894), A virradat dalai (1896), Pókhálók (1906), La migration de l'ame (1897), Donna Juana (1900), Kakukkfüvek (1901), Opálok (1903), A két arany hajszál (1908), Az erdő hangja (1914), A magyar nép nótás könyve (1943), Boszorkánydalok (1974). Elveszett művek: A szú — tör­ténelmi regény, Sárkánydalok — lírai költemények gyűjteménye. 5 Pór Péter: Utószó. In Boszorkánydalok. Budapest, 1974. (a továbbiakban Pór, 1974.) 6 Danyi Magdolna: Czóbel Minka. Újvidék, 1980.; Pór Péter: Konzervatív törekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége. Budapest, 1971.; S. Varga Pál: A vágyta­lan boldogság költőnője. Czóbel Minka költői világképéről. Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 32-50. 7 Tidrenczel Sándor szerint július 8-án született Anarcson. Lásd Tidrenczel Sándor: Czóbel Minka vallomása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 502.

Next

/
Oldalképek
Tartalom