Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1948–1953 között
„demokratizálása", vagyis az osztályidegen, a nem kommunista irányvonalat követök kiszorítása. Ez a „demokratizálás" Szabolcs megyében 1948 végén kezdődött és 1949 márciusára fejeződött be. Ezen idő alatt községenként úgynevezett szövetkezeterősítő értekezleteket, közgyűléseket tartottak, ahol járási és megyei aktivisták részvételével döntöttek az átalakulásról, a fúzióról, illetve a demokratizálásról. A megye 74 településén fúziós közgyűlés volt, vagyis a földműves-szövetkezetek befogadták a termelésre szakosodott, a közelmúltban létrejött csoportokat. Hatvanöt községben a meglévő szövetkezetet „demokratizálták", vezetésükből eltávolították az osztályidegen elemeket, négy községben pedig a földműves-szövetkezet átalakult általános falusi szövetkezetté. Szatmár-Bereg megye 53 településén fuzionáltak a szövetkezetek, 50 községben a meglévőket demokratizálták. 3 A közgyűlések országos politikai kampány közepette zajlottak. Jó alkalmat kínáltak az új hatalomnak a kulákok elleni fellépésre. Az egyszerű dolgozó parasztot vagy akár a mezőgazdasági munkást azonban nem volt könnyű aktivizálni és a falubelije ellen hangolni. A középparasztok részéről is elsősorban tartózkodás nyilvánult meg, mivel attól féltek, hogy esetleg őket is kulákoknak minősítik. Ezt erősítették azok a hírek, amelyek a megye különböző részeiből érkeztek a „demokratizálás" túlkapásairól, erőszakosságáról. A kampány ideje alatt nőtt a szövetkezeti taglétszám és két megye szinte minden településén létrehozták az általános szövetkezeteket. Szabolcsban a taglétszám 43 ezerről 53 ezerre emelkedett. Szatmár-Bereg megyében ugyanezen idő alatt 3500 új tag lépett be a szövetkezetbe. A szövetkezetek vezetése döntően a szegényparasztság kezébe került és valamivel nőtt a vezetésben a középparasztok száma is. Szabolcsban például 320 kulákot és egyéb „kizsákmányolót" távolítottak el a vezetésből. 4 Nincs igazán megbízható jelentés arról, hogy a szövetkezetek vezetésében a koalíciós pártok milyen arányban voltak képviselve. Az egymásnak ellentmondó adatok között a legvalószínűbb, a legelfogadhatóbb az MDP 70 %-os, a NDP 24 %-os, a FKGP 4 %-os arányáról tudósít. 5 A „demokratizálás" után a földműves-szövetkezetek fontos ismérve és munkájuk szinte egyetlen fokmérője a termelőszövetkezeti csoportok szervezése és segítése lett. 1949 őszén kiadták a jelszót, hogy nincs jó földműves-szövetkezet termelőcsoport nélkül. Valóságos verseny alakult ki a települések között a termelőcsoportok szervezésére. A magyar mezőgazdaság fejlődése azonban sajátos fordulatot vett. Míg az eredeti koncepció a földműves-szövetkezetekből alakult általános falusi szövetkezetek 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), MSZMP Archívum, 37. fond, 1948-1950. 1. őrzési egység (a továbbiakban ő. e.) 4 SZSZBML, MSZMP Archívum, 42. fond, 1948-1949. 38. ő. e. 5 Uo.
