Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1948–1953 között
keretén belül képzelte el a termelőszövetkezetek létrehozását és növekedését, a valóságban 1949 végére a termelőszövetkezeti mozgalom elvált a földművesszövetkezeti mozgalomtól, „kinőtte" az fmsz-t 6 . A termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának gyökerei visszanyúlnak az 1948-ban hozott kulákkorlátozó rendszabályokhoz, pontosabban a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló rendelkezésekhez. Ezek eredeti célja az volt, hogy a mezőgazdaságban jelen lévő munkanélküliség megszűnjön, a szegényparasztságjelentős része bérleti (kényszerbérleti) úton földhöz jusson, illetve az uralkodó ideológiának megfelelően korlátozzák a kulákság befolyását a falu gazdasági életében. 1948 szeptember elején az alispáni hivatal Szabolcs megye minden községébe körlevelet küldött, hogy hozzák létre a földbérlő bizottságokat. 7 A rendeletileg létrehozott földbérlő bizottságok előhaszonbérleti szerződéseket kötöttek a föld művelésre, így 1948 végére Szabolcs megyében 5921, Szatmár megyében 6507 kat. hold került a földbérlő szövetkezetek, illetve csoportok gondozásába. Szabolcs megyében a földreform során földhöz juttatottak 5 %-a kapott bérleti földet, noha ez csupán az igényjogosultak 34 %-át tette ki. Szatmárban ez az arány lényegesen jobb volt, mivel nagyobb arányú volt a kulákbirtoknak minősített terület. Itt a földreform során földhöz juttatottak 15 %-a lett bérlő, ez az igényjogosultak 83 %-át jelentette. 8 A földbérlő szövetkezeteken belül, annak egy részében már az induláskor táblás gazdálkodású termelőszövetkezeti csoportok jöttek létre. Érpatakon 180 gazda kérelmezte, hogy a bérelt földön kollektív alapon szövetkezeti formában gyümölcsöst létesíthessen. 9 A szeptemberben kelt jelentések már arról számolnak be, hogy öt községben kezdeményeztek társasművelést, igaz ebből négy községben a gyümölcsösök művelésére tervezték a közös gazdálkodást, és csupán Kemecsén 28 kat. holdon akartak szántóföldet közösen művelni. A szövetkezetek alakulását, pontos számbavételét szinte lehetetlen nyomon követni. Az MDP Szabolcs Megyei Bizottsága 1948. szeptember 28-i ülésén a kommunista főispán Pálfy Ernő a következőket mondta: „A jelentések szerint 26 földbérlő szövetkezet van alakulóban, azonban ezek a szövetkezetek az esetek túlnyomó 6 fmsz: földműves-szövetkezet 7 A szövetkezeti mozgalom indítása szempontjából igen fontos volt a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9000/1948. sz. korm. rendelet és a 45 000/1948. FM sz. végrehajtási rendelet. Ez alapján a gazdálkodással élethivatás szerint foglalkozó haszonbérlők bérelt ingatlanainak 25 kat. holdat meghaladó területét, a saját és a bérelt ingatlanoknak pedig 40 kat. holdat meghaladó részét, a gazdálkodással nem élethivatásszerűen foglalkozó haszonbérlőknek pedig az 5 kat. holdat meghaladó részét úgynevezett előhaszonbérlet útján vették igénybe. 8 SZSZBML, XXIV. 201. Szabolcs Megyei Földhivatal iratai, 1945-1950. és XXIV. 202. Szatmár Megyei Földhivatal iratai, 1945-1950. 9 SZSZBML, MSZMP Archívum, 31. fond, 1948. 3. ő. e.
