Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Sallai József: Korosztályok az iskolapadban 1945 után Szabolcs-Szatmár megyében

felsőfokúvá szervezése. A tanítónő- és óvónőképzők helyén két gimnázium és egy felsőfokú tanítóképző kapott otthont. A felnőtt korúak iskolázottságának a növelése céljából megyénkben is azonnal éltek az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. novemberi rendelete által biztosított lehetőséggel, a dolgozók iskoláinak a megszervezésével. 1946 tavaszától az intézmények egymás után hozzák létre a jellegüknek megfelelő, vagy — az iskolák államosítása után — attól esetleg teljesen különböző, kezdetben még a mezőgazdasági munkákhoz is igazodó tagozataikat. Tanulhatnak a felnőttek gimnáziumban (Nyíregyháza, Kisvárda), tanítóképzőben (Nyíregyháza), óvónőképzőben (Nyíregyháza, Nyírbátor), építőipari és gépipari szakképzésben (Nyíregyháza) stb. Népszerűek voltak a megszűnő polgári iskolák tagozatai is (Kisvárda, Mándok, Büdszentmihály, Nyírmihálydi, Nyírbátor, Tiszabercel, Kótaj, Apagy).

16 A dolgozók iskolái közül legnépesebbek az alapismereti és az általános iskolai tanfolyamok voltak. A tanulócsoportok és a tanulók száma ugyan évenként változott, és az oktatás hatékonysága sem érte el a hivatalos jelentésekben olvasható színvonalat, de mindenképpen népes csoport jutott ilyen keretek között bizonyítványhoz. 1952-1953-ban a 36 alapismereti és 101 általános iskolai tanfolyamon 273, illetve 1366 fő végzett. Ezt követően átmenetileg csökkent mind a tanfolyamok, mind a résztvevők száma,

17 de 1956 után újra emelkedett. Az 1959-1960. tanévben az 1 alapismereti és 92 általános iskolai tanfolyamon 8, illetve 1952 tanuló gyarapította ismereteit. Ugyanekkor a dolgozók középiskoláiba 1979 fő iratkozott be (ami a nappali tagozatos tanulók 36,59 %-a).

18 A vidéki, zömmel munkás- és parasztfiatalok oktatásának igénye teremtette meg a népi kollégiumokat. Mivel a második világháború után az internátusok hiánya és drágasága jelentősen gátolta a fenti cél és a tudásvágy teljesülését, a budapesti Györffy István Kollégium által meghirdetett Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom széles körű helyi támogatással találkozott megyénkben is. Elsőként a Bessenyei György Népi Kollégium nyílt meg 1947. márc. 25-én, amelyet a szabolcsi megyeszékhelyen továbbiak követtek: a Benczúr Gyula, az Áchim András és a Rozgonyi Piroska Népi Kollégium.

19 Ugyancsak 1947-ben alakult népi kollégium Kisvárdán (a Petneházi Dávid) és Mátészalkán (a Móricz Zsigmond és a Népi Kollégium), míg a nagykállói Bocskai István 1948-ban.

20 Sallai József: A közoktatás átszervezése és az iskolarendszer 1945-től 1960-ig. In: SzabolcsSzatmár-Bereg megye monográfiája. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. 571-572. 17 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai 1952-1955. Nyíregyháza, 1956. 307. 18 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai 1960. Nyíregyháza, 1961. 328-332. 19 Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946-1949. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. 3-4. köt. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. (a továbbiakban Sallai, 1982.) 273-289. 20 Fényes szelek nemzedéke. Népi kollégiumok, 1939-1949. 2. köt. Szerk. Kardos László. Budapest, 1978. 1533-1534.