Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Megyetörténet - Pók Judit: A csavargósan járó Tisza (Néhány munkálat a folyón az általános szabályozás előtt)
malmokat, tisztítsa meg a fatörzsektől és iszaptól a medreket, emeljen töltéseket, a partmenti mocsarakat szárítsa ki. 5 A kormánybiztos 1775. január 25-26-ra összehívja Tokajba Bereg, Zemplén, Ung és Szabolcs megye alispánjait és képviselőit, ahol megállapítják a legközelebbi teendőket, megegyezve abban, hogy a munkálatokat a Bodrogon kezdik, majd három mellékfolyója után a Tiszával folytatják. Megállapodnak abban is, hogy lerontják vagy kiigazítják a veszedelmes malmokat, megerősítik a töltéseket, kijavítják a szakadásokat, felméretik mérnökükkel a Tiszát, majd meghatározzák az átvágandó kanyarulatokat. Még ez év tavaszán hozzá is látnak a munkákhoz: a malmokat lerontják, kihalásszák a fatörzseket, a parttól hat ölnyi távolságra kivágják a fákat, hogy a korhadtak bele ne hulljanak a mederbe. 6 Az első munkálatok után Orczy Lőrincnek határozott véleménye alakul ki a szabályozásról, nevezetesen: amíg az a vármegyékre lesz bízva, sok eredményre nemigen lehet számítani. A szabályozás feltétele, hogy egységes terv szerint járjanak el, és azt a legveszedelmesebb, de legfontosabb folyón, a Tiszán kell kezdeni. Ha először mellékfolyóit szabályozzák, akkor meggyorsítván azok útját, még nagyobb veszedelmet zúdítanak a Tisza-parti vidékre, a szabályozatlan Tisza még kevésbé tudja magába fogadni mellékfolyói vizét, s a felső vidéket megszabadítják ugyan az árvíztől, de annál végzetesebbé teszik az áradást Tokajtól lefelé. Az első feladat tehát, hogy az összes Tisza menti megye, nem törődvén a többi vizekkel, fordítsa minden gondját a Tisza szabályozására. Az 1775. év tavaszán ilyen értelmű utasítást küld a vármegyékhez. 7 1776 nyarán azonban korlátozzák Orczy működését: a Bodrog három mellékfolyójának szabályozásához térítik vissza, költséges, nagyobb munkálatokba a Tiszán nem kezdhet. Ennek ellenére — bejárva a Tiszát és a Bodrogot — intézkedik, hogy a szakadásokat javítsák ki, a töltéseket erősítsék meg, s a Tisza kanyarulatai közül a legveszedelmesebbnek, a karádinak az átvágásán gondolkodik. 8 A Helytartótanács megrója, hogy hatáskörét túllépi, a karádi átvágást azonban felkarolja. (Lásd 1, sz. melléklet.) 1777 tavaszán Orczy rendelésére kotrógép érkezik Szabolcsba, hogy a nagyobb fatörzseket kiemelje a Tiszából. A vármegye kötelessége a gép mellé munkásokat adni; ki is rendelnek 24 személyt, akik azonban mind fiatal, gyenge legénykék voltak. Nyáridőben az aratás miatt nem állít ki a megye megfelelő munkaerőt, őszszel pedig kijelenti, hogy a napszámosok bére igen nyomasztó terhet ró a népre, így nem tűri meg tovább megyéje területén a kotrógépet. Mindezek után a kormánybiztos el is viteti azt Ugocsába, ahol még nem ismerik. 9 5 Császár Elemér: Orczy Lőrinc és a Tisza-szabályozás. In: Századok, 1908. (a továbbiakban Császár, 1908.) 39. 6 Uo. 46. 7 Uo. 48. 8 Uo. 112. 9 Uo. 115.
