Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

10. A Vármegyei szociográfiák című sorozatban 1939-ben jelent meg a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötet. A Községi adattár című részt dr. Kertész János és Follajtár Ernő írta. Ok ki nem mondva tagadják Új fehértó XIII-XVI. századi létét, ugyanis csak a XVII. századtól kezdve sorolnak fel adatokat: „A XVII. századtól kezdve Rákóczi-birtok. 1648-ban a szerencsi uradalomhoz tartozott. A megyében szerteszéledt rác lakosok után sokáig Rác-Fejértónak nevezték. 1719-ben kincstári birtok, minthogy Vir Mihálytól hűtlenség miatt elkobozták. 1720-ban is RáczFejértó néven találjuk mint kincstári birtokot. "

15 11. Ötven évvel Csánki Dezső vállalkozása után Vitéz Mikesy Sándor tett kísérletet a középkori okleveles adatok elosztására Ófehértó és Újfehértó között: „3. Fehértó. 1332-1337: Feyierthov (ORTVAY, Magyarország egyházi földleírása 329), 1354: Feiertho... Feyertho (AnjouOkm. VI, 161), 1355: Feyrthou (i. h. 288), 1357: Feyertow (i. h. 598), 1420: Fejertho (CSÁNKI I, 514). A mai Ó-Fehértó község. Nevét nyilván a közelében levő Fejértó nevű víztől kapta. 4. Fehértó. 1326, 1357: Fehertou, 1379: Feyertow, 1464: Feyerto (CSÁNKI I, 514). A mai t/v'-Fehértó."

16 Az Újfehértóra vonatkozó közlései azonosak Csánkiéval, viszont Ofehértónál több adatot sorol fel, mint elődje. 12. 1972-ben jelent meg Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Mező András és Németh Péter az Árpád-kori források valamennyi adatát közli, a XIV. század első harmadának (1301-1332/7) oklevelei közül pedig csak a jelentősebbeket szerepelteti. A szerzőpáros gyűjtési határnak az 1332-1337 között keletkezett pápai tizedjegyzéket tekintette, ám ha egy-egy település neve csak később tűnt fel, természetesen e kései adatot vette fel: „1357: Fehertou (CSÁNKI I, 514). A község neve — amennyiben ez az adat reá vonatkozik— 1357-ben tűnik fel. A helység 1618-ban 40 forint taksát fizetett (Uyfejér To Nyíregyházi Állami Levéltár. Acta pol. Fasc. 41. No. 25. 1623-hoz tartozó melléklet). "

17 Mező András és Németh Péter tehát nem fogadja el Csánki Dezső 1326-os adatát, s kételyét jelzi az 1357-es adattal kapcsolatban is. Szerintük a legkorábbi biztos évszám: 1618! 13. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve egész Magyarországot felöleli. A szerző Újfehértó keletkezésével kapcsolatban Csánki Dezső, Mező András és Németh Péter adatait veszi át: „Újfehértó helység SzabolcsSzatmár megyében (1618: Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye 15 Szabolcs vármegye (Szabolcs és Ung K. E. E. vármegyék). Szerk. Dienes István. Budapest, 1939. 364. 16 Vitéz Mikesy Sándor: Szabolcs vármegye középkori víznevei. Budapest, 1940.11. 17 Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai szótára. Nyíregyháza, 1972. (a továbbiakban Mező - Németh, 1972.) 131.