Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Újfehértóról - Sípos Ferenc: Újfehértó keletkezése

történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 131., de lásd 1326: Fehertou: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. 514. is)."

18 14. Soós Imre, aki az egri egyházmegyei plébániák történetét tekintette át, így foglalta össze az Új fehértóra vonatkozó legrégibb adatokat: „A helység neve 1326ban merül fel; 1349-ben hetivásárjogot nyert. 1610 táján Báthory Gábor áttelepítette ide a böszörményi rácokat, ettől kezdve Rácz-Fejértó néven szokták emlegetni. A falu azon a helyen fekszik, ahol az 1578 táján elpusztult, de a középkorban még népes Szegegyháza, Bót, Micske puszták egykori határa összeér. Hogy a középkorban volt-e Újfehértón templom és plébánia, nem tudni, az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék nem említi. "

19 * * * A fentebb ismertetett vélemények két nagy csoportba sorolhatók: az egyik szerint Újfehértó már jóval 1526 előtt létezett (a legkorábbi adatot többen a XIV. század első felében vélik megtalálni, míg mások egy évszázaddal korábbra merészkednek el), a másik szerint Újfehértó 1526 után keletkezett (az évszámhoz kötött adatok a XVII. század különböző időszakára utalnak). Mi az igazság? II. A mérleg nyelve Alábbiakban egyenként, időrendet tartva megvizsgáljuk azokat az iratokat, amelyekre az Újfehértó történetével foglalkozó szerzők hivatkoztak: Új fehértóra vagy Ófehértóra vonatkoznak-e?! Merre billen a mérleg nyelve? 1222. Porzsolt István állítása szerint Új fehértóról — Fehértó néven — a Váradi Regestrumban találunk először említést. E feltevést erősíti fél évszázaddal később Balogh István bizonytalan mondata, ő ugyanis Ófehértóról így ír: „Első írásos említése 1220-ból a váradi regestrumban a másik, mai néven Újnak nevezett Fehértóra is vonatkozhat. "

20 Az 1208-1235 közötti tüzesvaspróba vizsgálatokat Karácsonyi Jánosnak és Borovszky Samunak sikerült időrendbe szednie.

21 A Fehértóra vonatkozó feljegyzés Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 666. 19 Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest, 1985. 464. 20 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1987. 234. (a továbbiakban Entz, 1987.) 21 Regestrum Varadiense... Közzéteszi Karácsonyi János és Borovszky Samu. Budapest, 1903. (a továbbiakban Regestrum Varadiense..., 1903.) 61-308.