Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Nyírbátorról - Balogh István: A Báthori család négy oklevele (1330–1332)

megerősített oklevelet — de már az I. Károly oklevelei nélkül, Báthori András (Bonaventúra), az előbbi fia Váradon 1537. július 31-én I. Jánosnak bemutatta kérve újbóli megerősítését. Az uralkodó titkos főkancellárja, Werbőczi István újból kiadta és megerősítette. Eddigi ismereteink szerint ennél az eredetinek és hitelesnek tűnő példánynál többről nem tudunk, a Fejér György közlésének is egy jóval későbbi másolat volt az alapja. Az alábbiakból kiderül, hogy a XVI. század vége óta ennek, az I. János által kiadott hiteles átírásnak is, legalább két, egymástól eltérő változata is volt. A nyírbátori oklevél 73,5 cm hosszú, 54 cm széles pergamenre van írva, az írásmező 65,5 x 45,5 cm. A pergamen alja 10 cm szélesen vissza van hajtva, a bevágásban a fuggőpecsét foszlott zsinórja megmaradt. Az oklevél hátán, margóján, alján utólagos feljegyzéseknek nincs nyoma.

4 A probléma már ezzel a megmaradt oklevéllel kapcsolatban felvetődik. De még bonyolultabbá válik azáltal, hogy az 1642-ben kelt másolatban egy olyan, I. János által kiadott megerősítést említenek, amelyen a margón feljegyzés és az uralkodó aláírása is látható volt.

5 Alább, a harmadik részben, részletesebben próbáljuk nyomon kísérni az 1575ben még egyszer felbukkanó, azután véglegesen eltűnni látszó négy oklevél sorsát. n. í. Hely nélkül 1330. március 15. I. Károly adomány le vele Bátori Bereck fiai: András váradi püspök, János, Lökös és Miklós részére. Uralkodása kezdetétől fogva iránta többször megtanúsított hűséges és állhatatos szolgálataik, hűségük miatt szenvedett káraik jutalmazására 4 SZSZBML, XV. 2. Szabolcs vármegye levéltára. Középkori oklevelek gyűjteménye. Dl. 46. sz. Az oklevél záradéka: ,JDatum per manus spectabilis et magnifici Stephani de Werbeocz summi et secretarii cancellarii nostrifidelis nobis sincere dilecti." Az oklevélről készült fotót lásd a mellékletben. 5 Az I. Rákóczi György Ecsed várához tartozó jószágainak urbariális összeírása melléklete: „Nyírbátor városának mineo privilegiomia vagyon annak páriája". Ebben fel vannak sorolva az esztergomi káptalan 1617. évben kiadott hiteles másolatában II. Ulászló, I. János megerősítései, a II. Mátyás által kiadott privilégium. A káptalani kiadvány szerint I. János olyan megerősít levelét mutatták be, amelyen ilyen feljegyzés volt: „Manus propriae subscriptio, in superiori margine ab infra íalis est, propria domini regis." Az oklevélnek ilyen példánya nem ismeretes, de az sem kétséges, hogy a nyírbátori esküdtek 1642-ben nem a most is meglevő, külső jegyei szerint hitelesnek tűnő másolatot mutatták be a káptalannak. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Dl. 22 478. (NRA. Fasc. 13. No. 13.); Röviden szól róluk: Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Sámuel. Budapest, [1900.] 138-139.; Több más, Báthori családot illető, I. Károlytól származó oklevélmásolattal ez a négy is megtalálható a Károlyi család levéltárában.; Károlyi László: A nagykárolyi Károlyi család összes jószágainak birtoklástörténete. Budapest, 1911. 1. köt. 146-148.