Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról

Demjanovics szavaira, amikor megkereste őt az értelmiségi gyűlés előkészítésével kapcsolatban: „Doktor úr, csürhe vette át a város vezetését és borzalmas állapotok vannak a tanácson, cigányok és egyéb kétes elemek vezetik a várost, valamit tenni kell. "

5 Ezt a mondatot, de különösen a „csürhe" szót a bírósági eljárás során szívesen idézték, való igaz azonban, hogy Demjanovics kemény kritikával illette a munkástanács szervezése körüli anarchiát, és ebben az október 29-én a Testnevelés és Sportbizottság irodájában a jogászok, orvosok, tanárok és a papság képviselőjeként összejött 16-17 személy, akik részt vettek az értelmiségi gyűlés előkészítő bizottságának a munkájában, mindnyájan egyetértettek. Sőt egyenesen Rácz Istvánnak, a Vasvári Pál Gimnázium tanárának, a városi munkástanács vezetőjének tudták be az anarchikus állapotokat, akiről tanártársai azt mondták: „Nem arra született, hogy egy város vezetését ilyen időben ellássa... "

6

, s ez alatt nem emberi kvalitásait, hanem vezetői rátermettségét értették. A SZOT megyei székházában összehívott nagygyűlésen több százan jelentek meg, a megyei bíróság dolgozóinak például a háromnegyede elment a gyűlésre. Az elnökségben az előkészítő bizottság tagjai közül Demjanovics Arnold tanár, Babicz Béla orvos, Horváth Sándor, a Kossuth Gimnázium igazgatója, Debreceni László gépkocsivezető (1945 előtt hivatásos katonatiszt), Hubai Pál ügyvéd, Káplár Gusztáv római katolikus, Smid Lehel evangélikus lelkészek foglaltak helyet. A közönség soraiból fel lettek híva az emelvényre Lengyel Antal újságíró, a Szociáldemokrata Párt 1948-ban megszüntetett lapjának, a Nyírségnek a tulajdonosa, Lupkovics György könyvelő, volt kúriai bíró, aki a Kisgazdapártnak, Pásztor József, Zomborszky János földművesek pedig a Szociáldemokrata Pártnak, illetve az 1947-es választásokon induló Demokrata Néppártnak a képviselői voltak. Bár az előző napi előkészületi gyűlésen Barota Mihály, a Vasvári Pál Gimnázium tanára és Bencs Károly (építkezési dolgozó, a Magyar Függetlenségi Párt volt tagja) nem voltak ugyan jelen, de értesültek róla, hogy a szervezők számítanak együttműködésükre, szerepvállalásukra. A felsoroltak közül került ki a tíz főből álló értelmiségi forradalmi bizottság. A névsort Demjanovics olvasta fel, kérve a gyűlés jóváhagyását. Egyedül a felszólalásával sikert arató Sziklai István ügyvédet, aki 1945 és 1948 között katonatiszt volt, juttatta be a gyűlés az előzetes tervtől eltérően tizenegyediknek az értelmiségi bizottságba. Az elnöklő Horváth Sándor ismertette, hogy az értelmiségi forradalmi bizottságnak a célja képviselni az értelmiség érdekeit, s azon lenni, hogy az értelmiség a közéletben, a városi és megyei forradalmi bizottságokban elfoglalhassa méltó helyét. Utalva az előző nap megalakult városi és megyei forradalmi bizottságokban uralkodó anarchikus állapotokra, egyenesen új választásokat követelt, mert szerinte 5 Lásd Babicz Bélának a Szilágyi László és társai perben tett 1957. júl. 5-i tanúvallomását. HL, Debreceni Katonai Bíróság, 261/1957. 6 Lásd Horváth Sándornak a Szilágyi László és társai perben 1957. máj. 24-én tett tanúvallomását. HL, Debreceni Katonai Bíróság, 261/1957.