Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról
„számos olyan egyén is bekerült a testületekbe, akik önmagukat delegálták, akik karrieristák, vagy meglehetősen kétes hírű, kétes múltú egyének, de vannak ott olyan vezetők is, akik hibásak a múltbeli bűnökért. " Hiányolta a szervezettséget, az arányos képviseletet, amiben bizony igaza is volt. Az október 29-i megyei nemzeti bizottság megválasztásáról Porzsolt István, a Tanítóképző Intézet igazgatója, aki elnökölt ezen a gyűlésen elmondta: a reggel háromnegyed 10-kor kezdődő gyűlés este 8 órakor fejeződött be, amikor is pontot tettek a 60 tagú megyei nemzeti bizottság megválasztására. Az értekezlet már a délelőtt folyamán is népgyűlés jellegét öltötte, jöttek, mentek az emberek a gyűlésen, s akit délelőtt megszavaztak, azt délután kihúzták a listáról. 7 Igaz viszont az is, mint ahogy az értelmiségi forradalmi bizottság tagjainak kiválasztása, úgy mind a városi, mind a megyei vezetés (ún. intézőbizottság) összetétele a népgyűlésnél egy jóval szűkebb körben dőlt el. A nagygyűlés befejeztével a 11 tagúra bővült értelmiségi forradalmi bizottság visszavonult és elosztotta feladatait: Lupkovics György lett a bizottság vezetője, mert Horváth Sándor a konkrét ügyekben nem vállalt szerepet, így Lupkovics kapta a megyével való kapcsolattartást, Sziklait a városhoz delegálták, Debreceni Lászlót nemzetőrparancsnoknak jelölték, Barota Mihály mellett Bencs Károly a rádió, Lengyel Antal pedig a sajtó felügyeletét vállalta. A bírósági iratokban az ún. ötös bizottságnak nevezett csoport tagjai átmentek a városházára és ismertették a városi munkástanács elnökével, Rácz Istvánnal az értelmiségi gyűlés határozatát. Bencs Károly, Barota Mihály és Lengyel Antal meg is kapták Rácztól a rádió, illetve a sajtó vezetésére és irányítására felhatalmazó megbízólevelüket, ami után elvonultak, hogy elfoglalják posztjaikat. Debreceni és Sziklai, akik mint volt katonatisztek a nemzetőrség szervezésében és vezetésében szerettek volna részt vállalni, azonban nem jártak sikerrel. A polgárőrség vezetőjének kiválasztásában már megszületett a döntés. A városnál sem méltányolták Debreceni Lászlónak a polgárőrség vezetésére irányuló aspirációit. Október 31-én Szilágyi László a megyei nemzeti bizottság elnöke pedig közölte a nála ez ügyben megjelenő Sziklaival, hogy elkésett, a polgárőrség a honvédséggel és a rendőrséggel karöltve már működik. A megyei nemzetőrség feletti parancsnokságot Kabai Dezső kútfúró mesterrel, a Szabadságharcos Szövetség volt megyei vezetőjével együttesen saját maga tartja kézben. Debreceni annyit ért el, hogy kapott egy felhatalmazást Szilágyi és Kabai aláírásával, hogy a város területén a rend és biztonság fenntartása érdekében további karhatalmi egységeket szervezhet Dandos Gyula diákkal, Huszár Emillel, és Burján Sándor kórházi könyvelővel együtt. A város számos üzemében jártak is toborzás céljából, ezenkívül Debreceni szervezte meg a városháza hivatali szobái előtt szolgálatot teljesítő diákőrséget, amely számára fegyvereket is szerzett. Azzal, hogy Debreceni Lászlónak nem 7 Lásd Porzsolt Istvánnak a Szilágyi László és társai per nyilvános tárgyalásán 1957. nov. 22-én elmondott tanúvallomását. HL, Debreceni Katonai Bíróság, 261/1957.
