Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Némethné Dikán Nóra: Az értelmiségi forradalmi bizottság Nyíregyházán 1956 októberében Nyírbátorról

Nagyjából eredetileg is ennyi készült. A sajtóban nincs hír az értelmiségi bizottságról. Igaz, a rádió többször foglalkozott az értelmiségi nagygyűléssel, de november 4. után a magnószalagokat megsemmisítették, hogy ne kerüljön a nyomozó hatóságok kezébe. A magánfeljegyzések, beszédvázlatok egyébként is ritka esetben kerülnek közgyűjteményekbe, de ezektől jobb volt akkor megszabadulni. Ha az értelmiségi forradalmi bizottság tagjai felét nem sújtották volna börtönbüntetéssel, s nem lett volna selejtezési tilalom a politikai vonatkozású bírósági perekre, ma aligha tudnánk többet róla, mint amit ezek a dokumentumok tartalmaznak. Mindezt azért bocsátottam előre, mert az 1956-os forradalomra vonatkozó adatokat többnyire nem az eseményekkel egy időben keletkezett forrásanyagokból, hanem a későbbi, a megtorlás időszakának irataiból kell merítenünk. Amikor forráskiadvány-sorozatunk publikálását megkezdtük, sokan — itt most nem a szakma képviselőire gondolok — vegyes érzelmekkel fogadták ezeket a köteteket, mondván nem a teljes igazságot tartalmazzák. Hát persze hogy nem, ez a hatalomnak az önigazolása, vélt vagy valós félelmekből táplálkozó bosszújának tárháza, amiből ki kell hámozni az igazat, az indítékot, a célt. De hozzátehetjük, hogy még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az események még élő szereplői segíthetnek kibogozni a szálakat. Az eseménytörténet, tehát a forradalmi bizottság elképzeléseinek, törekvéseinek, munkája eredményének kihámozása a különböző tanúvallomásokból önmagában sem kis feladat, de a téma igazi jelentőségét az értelmiségi forradalmi bizottság tagjainak elő- és utóélete adja meg. Most csupán az értelmiségi bizottság megalakulását, működésének történetét és a tagjai elleni megtorlást ismertetném.

4 1956. október 30-ra a szakszervezetek megyei székházába, a volt „Gazdakör" épületébe értelmiségi nagygyűlést hirdettek, amelyet hangosbemondó, rádió útján, sőt szórólapokon is igyekeztek tudtul adni a város lakosságának. A gyűlés összehívását a Testnevelési és Sportbizottság megyei irodáján dolgozó Demjanovics Arnold testnevelő tanár kezdeményezte, aki elégedetlen volt a városi és megyei forradalmi bizottságok szervezésének módjával és összetételével. Ismeretes, hogy az október 26-i nyíregyházi tömegmegmozdulás után egyik gyűlés követte a másikat, a város és a megye élére kerülő forradalmi bizottságok formálódtak, alakultak, s összetételükre sokkal inkább a spontaneitás, mint egy átgondolt koncepció volt jellemző. Demjanovics az október 27-i városházán tartott gyűlést követően szűrte le azt a véleményét, hogy a városi munkástanácsban olyan anarchia van, hogy az „értelmiségnek" kell rendet teremteni. Babicz Béla körorvos így emlékezett 4 Az értelmiségi forradalmi bizottság történetét a Szilágyi László és társai perében elítélt Rácz István, Lupkovics György, Debreceni László, Bencs Károly, Barota Mihály és Szilágyi László kihallgatási jegyzőkönyveiből, továbbá Horváth Sándornak, a Kossuth Gimnázium igazgatójának, Porzsolt Istvánnak, a nyíregyházi Tanítóképző igazgatójának, Vass Ottónak, a rádióstúdió munkatársának, Zsurakovszky Mihálynak, a nyíregyházi rádió vezetőjének, Fehér Gábor rádiótechnikusnak és Babicz Béla körorvosnak a perben tett tanúvallomásai alapján állítottuk össze. Külön csak azon személyek vallomására hivatkozunk, feltüntetve a kihallgatás dátumát, akiktől idézünk is.