Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

mány a küldöttség előtt személyesen megjelenők összeírását rendelte el, a törvényhatóságok többségéhez hasonlóan. (Egy-egy falu választójogosultjai utólagosan az összeírási időszak 3 utolsó napján, az összeírási szakaszok első helyén említett községekben jelentkezhettek.)

31 A küldöttség mindenkit, aki a rendelkezésükre álló adatok, vagy a jelentkezők által felmutatott igazolványok alapján eleget tett a törvényben meghatározott választójogi feltételeknek, felvett a választók 3 példányban összeállított névjegyzékébe. Külön jegyzéket készítettek az előttük megjelent, de választásra nem jogosult lakosokról. Panasszal a későbbiekben, június 24-ig csak ők, a küldöttség előtt megjelent állampolgárok élhettek a Központi Választmánynál. Mindenki csak abban a választókerületben élhetett jogával, ahol állandó lakása volt. A választási eljárásnak talán egyetlen olyan mozzanata sem volt, amely részben az 1848. évi V. tc. pontatlan fogalmazása, részben a tapasztalatok hiánya, részben a politikai szándék következtében ne került volna viták és bírálatok kereszttüzébe. Ezek a tényezők természetesen szétválaszthatatlanul egybefonódtak: a megyei és a városi Központi Választmány a törvény többféle értelmezési lehetőséget rejtő szövegében többször is az önigazolás eszközére talált, így módosítva a kormány által megszabott politikai mozgásteret. Az első nehézséget az összeírás pontos ideje jelentette: az időpontról szóló értesítést több község elöljárói a küldöttség megérkezése előtti napon kapták kézhez. Különösen kirívó volt a napkori eset. A nyírbogdányi választókerület küldöttsége 1872. június 14-én 15 órára tűzte ki az összeírások kezdetét Napkor községben. Az erről szóló értesítés csak 15-én éjjel 1/2 1-kor érkezett meg, így nem csoda, hogy a küldöttség teljesen váratlanul toppant be 14-én, s ráadásul 2 óra múlva már tovább is állt. Ennek "köszönhette" a falu, hogy mindössze 37 jogosult neve került fel a listákra. A község bírája szerint: "...ezen hallatlan eljárás... talán abban leli magyarázatát, hogy ezen község lakosai legnagyobb részben a Deák-párthoz tartoznak. "A napkoriak egészen a Belügyminisztériumig elmentek panaszukkal, s nem hiába: a Belügyminisztérium elrendelte a pótösszeírást.

32 Bírálat érte a megyei választmányt a küldöttségek előtti személyes megjelenés (valójában a törvény szövegével összhangban álló) kötelezővé tétele miatt is. Szoboszlai Pap József korábban már idézett levelében pl. arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény a személyes szót nem említi. A probléma nem hermeneutikai szőrszálhasogatás: a távolmaradás megállapíthatatlan mértékben csökkenthétté a statisztikailag kimutatható választójogosultak számát, hiszen a távollévők, a későbbiekben, a fellebbezések alkalmával, sem kérhették a választójog megadását. Akisvárdai választókerület 2. szakaszának küldöttsége pl. jelentésében arról írt, hogy az összeírás napján a kisvárdai heti vásár miatt sokan nem jelentkeztek.

33 Szoboszlai számára is feltűnő volt a Balmazújvároson jelentkezők csekély száma. (Ezt a mezőgazdasági munkáknak, valamint annak tulajdonította,