Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Szilágyi László: Egy titkos parlamenti választás Szabolcs vármegyében (1872)

hogy a küldöttség feladata nem a régi összeírás lemásolása, hanem új összeírás elkészítése volt.)

34 Ha a nagyobb arányú passzivitást az egész vármegye vonatkozásában is bizonyítani lehetne, akkor új megvilágításba kerülne a választások története, hiszen a névtelen választójogosultak indolenciája legalább annyira befolyásolta a választások sorsát, mint a kormány és a megyei hatóságok tevékenysége - hallgatásuk engedte a mérleg gyakran középen ingadozó nyelvét a jobbvagy a baloldal javára billeni. (A megye választóközönségének közömbössége, vagy idegenkedése nem új jelenség. A választójogosultak országos átlag alatti aránya 1848-ban szintén ezzel lehet összefüggésben.)

35 A megyei és városi hatóságok, a Központi Választmányok főszerepet játszottak a választójogi kategóriák pontos megállapítása kapcsán is. Hogyan, milyen szempontok szerint értelmezték, értelmezhették az 1848: évi V. tc-ben rögzített választójogi kategóriákat 1872-ben? Kik rendelkeztek választójoggal a 20 éven felüli férfi lakosság körében? Az 1848. évi V. tc. 1. §-a ezt a jogot azoktól, "kik annak eddig gyakorlatában voltak" nem vette el. A törvény tehát kimondatlanul, mégis egyértelműen kizárta a régi előjogon alapuló választói jogból a 20. életévüket még be nem töltött nemesi fiatalokat, s így az 1848 után felnőtté váló nemesi származású nemzedékeket is. így értelmezték a törvényt az új választójogi törvény alkotói és lényegében a nyíregyházi Központi Választmány tagjai is. A választmány rendelkezése szerint régi jog címen az szavazhatott, aki 1848-ban nemesként 18. életévét betöltötte. Városi polgárok esetében elegendőnek tartották a régi polgári oklevél felmutatását, vagy egyszerűen azt, hogy az illetőt városi polgárként ismerték!

36 A megyei Központi Választmány ezzel szemben, az addigi gyakorlatnak megfelelően és a vármegyék többségéhez hasonlóan - a törvény szövegének kötetlenebb értelmezése szerint - minden 1848 után felnőtté váló nemesi származású állampolgár választójogosultságát elfogadta,

37 s ezzel a választók számát, az egykori kiváltságos réteg lecsúszott egzisztenciájú, elszegényedett rétegével bővítette. A megyei politikai elitnek ebben a döntésében szerepet játszhatott az egykori nemesség összetartozásának, az "una eademque libertás" elvének tisztelete, de még inkább a liberális politikai elvek érvényesítésének igénye. E gondolatkör jegyében az eredeti, reformkori célkitűzéssel merőben ellentétesnek tűnt minden olyan eljárás, amely éppen a magyar polgári átalakulásban meghatározó szerepet játszó nemességet korlátozta volna politikai jogaiban. A választójogi törvény 300 ezüst forint értékű ház, illetve föld kategóriájával kapcsolatban is nehézségek merülhettek fel, s különösen nagyok voltak a különbségek az összeíró küldöttségek által meghatározott, úrbéri értelemben vett 1/4 telek nagyságát illetően. A nyíregyházi Központi Választmány az 1848: évi V. tc. 2.§-a szerinti ingatlanok értékének meghatározásakor az 1868. évi XII. tc. 7. 8. 9.§-át és az 1868.