Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

nem házasodott gyermek). Lásd pl. Buttykay Ferenc családipótlék-kérelmét: MOL. K-148. 1913-11-8504. Eln. (411. cs.) Esetében két gyermek után ez évi 400 koronát jelentett. A törvény megtalálható: Corpus Juris Hungarici (1912). Bp., 1913. 497-511. p. 156. GERŐ, 1988. 161-164. p. Corpus Juris Hungarici (1892-1893). Bp., 1897. 409-410. p. 157. Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon az 1905. évben. Bp., 1906. 14-15., 181. p.; Egy férfi mezőgazdasági munkás évi átlagkeresete Beregben 322 és 425 korona között mozgott, 501-502. p. 158. BALÁZS, 119.,120. oldal táblázatai. 159. Perényi Zsigmond birtokainak nagysága egyértelműen nem állapítható meg. 1893-ban Ugocsában és Beregben összesen 6863, 1897-ben már csak 198 kat. hold volt feltüntetve Perényi Zsigmond neve mellett. A jelentős eltérésekre magyarázatot nem találtam. (Az értelmezést nehezíti az is, hogy 1870-ben született fiát is Perényi Zsigmondnak nevezte el). 160. Anemesség földbirtoklásáról és földvagyon szerinti rétegződéséről: GERŐ, 1996. 138-139. p. 161. VERHOVAY, 1889. 127. p. 162. Bereg-Munkácsi Takarékpénztár (alapítva 1863-ban), Beregszászi Hitelintézet (1871), Beregmegyei Központi Takarékpénztár Rt. (1887), Közgazdasági Bank Rt. (1906) 163. DOBY, 83. p.; SZINNYEI, 7. köt. 1375-1376. p. 164. OLÁH, 107-108. p.; erről még: MÁRIÁSSY, 246. p. (a szerző is tagadja, hogy Lónyay közvetlen haszonszerzésre használta volna fel pozícióját) 165. Csemátony Lajos felszólalása, = Országgyűlés nyomtatványai (1872-1875). Képviselőház Napló, 2. köt. 1872. nov. 18. 30. p. 166. Lónyay Florentina: Töredékek. 1. köt. Visszaemlékezések. Bp., 1891. 162. p. Felesége Kappel Emili, Kappel Frigyes bankár lánya volt. 167. Beöthy Pál jövedelmező állásairól: Varga Jenő, A magyar kartellek. Bp., 1912. 23-24., 88. p. 168. Pl. Mihók-féle Compass. Bp., 1908. XXXV. 2. köt. 584. p. 169. A törvények részletesebb értékeléséről: GERŐ, 1988. 165-179. p.; Pölöskei Ferenc: A képviselői összeférhetetlenség történetisége és mai dilemmái. = Társadalmi Szemle, 1996/5. 3640. p. 170. Avirilisjegyzékek forrásértékéről, használhatóságáról és a virilizmus intézményéről: Vörös Károly, Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp., 1979. 7-12. p.; M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjainak átrétegződése (1872-). 171. Természetesen az eddig nem rekonstruált személyek adózásával kapcsolatban előkerülő adatok az arányokat módosíthatják (ezen személyek egy részének nevét azonban nem is Beregben, hanem az ország más megyéinek virilisjegyzékeiben kell keresnünk). 172. A megye, a régió és az ország legfőbb adófizetőiről adatokat közöl: LEHOCZKY, 1. köt. 336. p. (1875-ből és 1880-ból); Magyar Almanach. Szerk.: Máthé J. Lajos. Bp., (1888-ból és 1892-ből); Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató. Szerk.: Guthi Ferenc. (1904-től); 1884-től 1918-ig pedig Bereg vármegye hivatalos lapja is közli a listákat. 173. Lónyay Menyhért vagyoni helyzetének pontosabb és részletesebb feltárása további kutatásaim egyik feladata. 174. Az itt meghatározott jövedelmi szintek a különböző ingatlanok értékét nem tartalmazzák.