Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

Életraj ztöredékek Főispánok: gr. Schönborn-Bucheim Ervin (Frigyes Károly): sz. 1842-ben Bécsben. Cs. és kir. kamarás (1865-től), majd nagykorúságának elérésekor Bereg főispánja lesz (1866-1871),

1 a Lipót-rend középkeresztese (1873-tól), valóságos belső titkos tanácsos, a svéd és a belga Lipót-rend tagja (1881-től), Alsó-Ausztria örökös főasztalnoka, a magyar főrendiház tagja, valamint a Bereg megyei Kaszinó dísztagja. Kb. 200 ezer kat. hold birtokosa Beregben; 7000 forintot adományoz az MTA javára, az 1885-ös országos kiállítás alkalmával önálló, a munkácsi uradalmat bemutató pavilont állíttat. Meghalt 1903. jan. 20-án. 1875-ben 30 865 forint egyenes adót, 1880-ban 48 833 forintot, 1888-ban 44 967 forintot és 1892-ben 44 303 forintot fizetett, az 1903. évre pedig egyenes adója 52 843 korona volt. (II. Rákóczi Ferenc elkobzott beregi birtokait a Schönborn-család 1726-ban kapta meg, a család első tagja 1715-ben nyert honfiúsítást, 1741 óta a család a magyar főrendiházban is képviseltetheti magát, valamint ugyanebben az évben megkapta Bereg megye örökös főispáni tisztségét is. A családnak Ausztriában voltak további birtokai.)

2 Lónyay János: sz. 1828-ban Tuzséron (Szabolcs vm.), Lónyay Menyhért testvére. Hadnagy (1846), százados (1850), majd visszavonul a közélettől. 18671871-ig beregi főispáni helytartó, majd főispán (1871-1872), o.gy. képviselő (1872-75., Bereg), a Beregszászi Hitelintézet igazgatóságának elnöke (1872-től), Máramaros főispánja (1877-1894), az Észak-Keleti Vasúttársaság alelnöke (már 1875-ben is), majd elnöke (1886-1888), a Szent István-rend kiskeresztese (1887től), 1891-től kinevezett főrendiházi tag. Meghalt 1897. ápr. 22-én. (A család központja Beregben van: Nagylónya, Vásárosnamény.), 1884-ben 1028 forint egyenes adót fizetett.

3 Horváth István: sz. 1819-ben Hetén (Bereg). 1846-ban jurátus az országgyűlésben és a Bereg megyei Kaszinó választmányának tagja; beregi főjegyző (1849 és 1861), 1867-ben másodalispán (Freyseysen Gy. mellett), majd elsőalispán (1868tól 1873-ig), a tiszaszabályozási tisztikar elnöke (1870-1879), kir. tanácsos (1871-től), Bereg és Ugocsa főispánja (1873/76-1882) és főrendiházi tag, a Bereg megyei központi Takarékpénztár Rt. elnöke, majd visszavonul birtokára (kb. 3000 kat. hold), 8 gyermek apja. Meghalt 1891. nov. 17-én. 1875-ben 1712 forint, 1888-ban 3342 forint, 1892-re pedig 3147 forint egyenes adót fizetett.

4