Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
ben tapasztalható eltérés legfőbb oka a főispáni tisztség politikai jellegében keresendő. A megye élére a kormány által kinevezendő személlyel kapcsolatban a megbízhatóság , a kormány iránti hűség, a korábbi érdemek voltak az elsődlegesek, valamint nagy szerepet játszottak még a jelölt politikai kapcsolatai is, a helyi közéletben való ismertség és a szakértelem csak ezek után következtek. Szerencsés esetben a kinevezésre váró személyben ezek együttesen voltak megtalálhatóak: Bereg megyében ezt tízből nyolc esetben többé-kevésbé sikerült is megvalósítani. Természetesen a főispánok távozásuk után, későbbi pályájuk során is nagyobb eséllyel nyerhettek el olyan tisztségeket, mellyel már túllépték a megye és a régió határait. 6 * Ismeretségüket, befolyásukat felhasználva legalább az országgyűlésbe igyekeztek bejutni: vagy a megye szavazópolgárai révén a képviselőházba, vagy kapcsolataik révén a főrendiházába (2. melléklet). Az eddig vizsgált 15 személy közül a megye élén betöltött vezető pozíciót követően 5 került be a dualizmuskori országgyűlés képviselőházába (valaki többször is, ha nem is csak kizárólag a beregi választókerületekből), további egy fő pedig még főispánsága előtt volt képviselő. 66 Akár egymás ellenében is bejuthattak. Hagara Viktor ugocsai tisztségek után 1887-92 között országgyűlési képviselő, de 1892-ben a volt beregi főispán, az ugyancsak ugocsai kötődésű Perényi Zsigmond legyőzi őt a választásokon. Hagara ezután rövid kulturális-közéleti tevékenység után maga lesz Bereg főispánja, (így tulajdonképpen némi túlzással, csupán a pozíciók cseréjére került sor.) Lónyay János viszont - mint már láttuk - többször is bejárta ezt a képzeletbeli útvonalat: először beregi főispán, majd beregi képviselő, ezután máramarosi főispán, végül a főrendiház kinevezett tagja volt. A két pozíció között tehát nagy "átjárás" tapasztalható, folytassuk ezért elemzésünket a megye képviselőinek életrajzi vizsgálatával. III. Bereg megye országgyűlési képviselőinek életrajzi vizsgálata Munkám ezen fejezetében a közigazgatási vezetők karrierjével, megyei politizálásával kapcsolatban elvégzett vizsgálatokat egy újabb és népesebb csoportra is kiterjesztettem, mely az 1865 és 1918 között megválasztott beregi országgyűlési képviselőket foglalja magában. A vizsgálati szempontok a már ismertetettekhez hasonlóak (vagyoni helyzet, családi származás, születési hely, életkor stb.), bár természetesen kiegészítettem azokat csak a képviselőkre jellemző sajátos szempontokkal is (pl. megválasztásuk körülményei; helyi pártviszonyok). így a kapott eredmények összehasonlíthatóvá válnak a fő- és alispáni életrajzok elemzése során összegyűjtött adatokkal. Az összehasonlítás segítségével választ próbálunk keresni arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán különbség a két eltérő po-
