Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

zíciót betöltő személyek származása, életviszonyai stb. között, vagyis arra, hogy ezek a tényezők adhatnak-e ésszerű választ ezen emberek politikai karrierjének eltérő fejlődésére. A közigazgatási vezetőrétegen túl választottam egy másik viszonyítási csoportot is. A szomszédos Szabolcs megye országgyűlési képviselőinek legfontosabb személyi adatait is kénytelen voltam kigyűjteni (zömmel a képviselői almanachok, lakáskönyvek és lexikonok alapján), hisz az adatok teljes körű összevetésére csak akkor lehet vállalkozni, ha egy másik megye képviselőinek ugyanebből a korból származó mintája is rendelkezésünkre áll.

67 Hangsúlyozni kell tehát, hogy elemzésem ezen része csak két szomszédos megye eredményeinek öszszehasonlításán alapul, ugyanis ilyen jellegű országos felmérés - ellentétben a középszintű közigazgatás személyi állományára vonatkozó vizsgálattal - még nem készült. A helyi politikai viszonyokkal, választási eredményekkel foglalkozó úttörő jellegű tanulmányok

68 is csak elszórt adatokkal tudtak hozzájárulni kutatásaimhoz. Az országgyűlési képviselők szociológiai összetételével foglalkozó általános munkák pedig részben elavultak és pontatlanok.

69 Választásom Szabolcsra földrajzi közelsége miatt esett, valamint azért, mert a két szomszédos megye politikai és családi kapcsolatai (pl. a Mezőssy, a Bay és a Patay családok révén) élénknek mondhatók. Ezenkívül Szabolcs, a nagy szomszéd megye - a hasonlóságok mellett - több szempontból is eltérő politikai és szociológiai képet mutat, így különösen érdekes lehet összehasonlításuk. Munkámba a részletes elemzés céljából az 1865 és 1918 között megválasztott 35 beregi képviselő adatait vettem fel (a viszonyítási csoportban pedig 45 szabolcsi képviselő életrajzi dokumentumaival dolgoztam), azonban ez a szám esetenként kibővül a képviselők rokonainak és a választásokon sikertelenül indult ellenjelölteknek az adataival is (bár ezeket az életrajzokat csak kiegészítésként vizsgáltam). E fejezetben a megye politikai magatartásának, társadalmi viszonyainak rövid bemutatása után a beregi országgyűlési képviselőkről készített szociológiai elemzést közlöm (összehasonlítva a kapott eredményeket a viszonyítási csoportok adataival), majd egy választást részletesen is megvizsgálok, valamint külön kitérek a közigazgatási vezetők választásokon játszott szerepére, végül az egyes képviselői magatartástípusokról szólok. (Az 1865 és 1918 között megválasztott beregi képviselők választókerületenkénti névsora megtalálható: 3. melléklet.) III. 1. Bereg megye általános társadalmi és politikai viszonyai Bereg vármegye a dualizmus korában a magyar országgyűlés képviselőházába négy képviselőt választott. A négy beregi választókerület (vk.) beosztása a következőképp alakult: tiszaháti vk. (központja Beregszász volt), mezőkaszonyi