Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

ig. tagja (1906-tól), a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. felügyelő biz. tagja (1908tól). 1910-től munkapárti képviselő (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), az o.gy. alelnöke (1911-13), majd elnöke (1913-1917. jún. 18-ig), kamarás és belső titkos tanácsos; birtoka Komárom megyében volt. Meghalt 1921-ben.

8 Patay András: sz. 1862-ben Budapesten. Jogi és gazdasági végzettséget szerez (Bp., Pozsony, Magyaróvár), az Ung megyei Gazdasági Egyesület igazgató alelnöke. Egy ideig az ungi szabadelvű párt alelnöke, majd a 35 tagú alkotmányvédő bizottság tagja Ungban (1905-1906), a Wekerle-kormány kinevezésétől kezdve pedig beregi főispán (1906-1913). A Bereg megyei kaszinó tagja, majd rövid ideig a kaszinó közgyűlésének elnöke (1907-1908). Meghalt ?. 1888-ban 406 forint, 1892-ben 355 forint (Ugocsa), 1912-ben 655 korona egyenes adót fizetett. 1897-ben 767 kat. hold (Tolna), 1911-ben pedig 415 kat. hold birtokosa (Bereg) volt.

9 Buttykay Ferenc: sz. 1863(?)-ban Kökényesden (Ugocsa). A pénzügyminisztérium földadószabályozási járási becslőbiztosa (már 1883/84-ben is), majd 1885/86-tól Bereg és Ugocsa földadó nyilvántartásának nyilvántartó biztosa (1893-ig), néhány év múlva a Tiszavölgyi Társulat központi biz. választott póttagja és a Bereg megyei Vízszabályozó és Árvízmentesítő Társulat alelnöke (1902-től), később elnöke (1909?-től), a Bereg megyei központi Takarékpénztár Rt. felügyelő-bizottsági tagja, majd a 35 tagú beregi alkotmányvédő bizottság tagja (1905-1906-os ellenállás); Bereg főispánja (1913-1917), a Lipót-rend tagja (1916-tól). A Bereg megyei Kaszinó tagja, 1917-től a kaszinó közgyűlésének elnöke, kb. 1600 kat. holddal rendelkezett. Meghalt 1919-ben (öngyilkos lesz). 1892-ben 404 forint, 1909-ben 557, 1913-ban 1833 korona egyenes adót fizetett.

10 Mezőssy László: sz. 1873-ban; református. Mezőssy Béla földművelési miniszter (1917-1918) testvére. 1898-tól szabolcsi aljegyző, majd főszolgabíró (19061917), Bereg megye főispánja (1917-1918). 1904-től a Nyírvíz-szabályozó Társulat egyik felügyelője; az 1905/06-os vármegyei ellenállás résztvevője Szabolcsban (1000 koronát fizet be az ellenállási alapba). Meghalt: ?.

n Alispánok: Freyseysen Gyula: sz. 1822-ben Munkácson. Jogi végzettséget szerez, ezután Bereg megye alszolgabírója (1845-1848), 1849-ben honvéd őrnagy, majd alispán (1861. és 1867.), 1867-ben o.gy. képviselő (Bereg); a Bereg-Munkácsi Takarékpénztár elnöke 1863-tól, 1875-től pedig földkataszteri igazgató és a