Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Kiss András: Szatmár vármegye két levéltára

-Acta miscellaneo iuridico-civilia (Polgári egyveleg tárgyak) mutatója az Elenchus nominális alphabeticus actorum miscellaneo iuridico-civilium (Betűrendes lajstrom az ... évi polgári egyveleges tárgyaknak). Amint említettük, egy-egy fősorozat mutatójában belefoglalták a fősorozat tárgyával összefüggő vagy azzal kapcsolatos kisebb tárgyi egységeknek — fasciculusoknak — az adatait is, így ezek iratai is visszakereshetők a fősorozat megfelelő évi mutatójában. Ennek megfelelően például az Acta publico-politica (Kormányi köztárgyak) fősorozat mutatója a következő tárgyi egységekre — fasciculusokra — is vonatkozik: Acta militaría (Katonai tárgyak), Acta perceptor alia (Pénztári tárgyak), Acta nobilitariorum (Nemesi tárgyak). Hasonló a helyzet az Acta miscellaneo iuridico-civilia (Polgári egyveleg tárgyak) mutatója esetében is, amely tartalmazza a polgári perekre, a peres eljárás egyes mozzanataira, perenkívüli eljárásokra stb. vonatkozó iratokból kialakított fasciculusok irataira utaló adatokat is. Az 1790 óta egymást követő jelentések beszámolnak ugyan a levéltár állapotában bekövetkezett változásokról, a lajstromozásokról, a XVIII. század vége óta folyó rendezési munkálatok eredményeként kialakult összlevéltári képet azonban két egymást követő eseménynek köszönhetjük. 1823-ban a levéltárat átadják Lentsés Istvánnak, az új regisztrátornak és ez alkalommal a levéltárban elhelyezett levéltári anyagokról és egyéb megőrzésre ott letett tárgyakról elkészítik az átadási-átvételi leltárt.

23 Néhány esztendővel később, 1829-ban Nagykárolyban elkészült a vármegyei székhely új épülete, ebben pedig a levéltári anyag "csinos és jó elrendezése" vált lehetővé. Az átköltöztetést megelőzően a vármegye restaurationális közgyűlése a levéltár megvizsgálására a következő összetételű bizottságot küldi ki: Csomay Pál helyettes alispán, Kolos József táblabíró, Kende Zsigmond főszolgabíró és Kölcsey Ferenc vicenotárius. Az említettek 1829. november 5-én veszik számba a levéltár anyagát, rendezettségét, valamint hiányait és még ugyanazon a napon teszik meg jelentésüket a vármegyének.

24 Számbavétel az említett 1823-beli leltár alapján készült. Ehhez viszonyítják a tapasztaltakat és segítségével állapítják meg a jelentésben rögzített hiányokat. A kiigazított leltár — amelyet függelékként közlünk — a jelentés melléklete,

25 akárcsak a levéltárban őrzött vármegyei könyvtár könyvlajstroma.

26 A közölt levéltári leltár nem csak azért érdemel figyelmet, mert részletesen tájékoztat az egykor egységes vármegyei levéltár anyagáról és ezáltal felhasználható lenne a Kolozsvárt, illetve Nyíregyházán őrzött levéltárrészekről összeállítható — az eredményesebb kutatást szolgáló — áttekinthető tájékoztató elkészítéséhez, de levéltártörténeti forrásként híven tükrözi a levéltárakról uralkodó szemléleteket, illetve ezek ütközését is. így például már az elején, az úgynevezett "régebb vagy politicum archívum" első tételének a végén a régebbi szemléletet fejezi ki azáltal, hogy az 1724 előtti irományok szükségtelenségét, az iratok jog-