Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Kiss András: Szatmár vármegye két levéltára

biztosító gyakorlati értékét hangsúlyozza. Viszont az, hogy ezt a szöveget kihúzták, azt jelzi, hogy a vármegyei szemlélet a levéltári anyag forrásértékének elismerése felé haladt." Ez a kihúzott szöveg azonban arra is magyarázattal szolgál, hogy a Schemberger-lajtromozáskor miért kezdődött ez a művelet csupán az 1724-es iratokkal, a lajtrom szövege szerint a Magyar Udvari Kancellária törvényes működésének idejétől fogva.

28 De a leltár arról is tanúskodik, hogy az a középkori gyakorlat, amely szerint az okleveleket mint a jogbiztosításnak kellékeit az értékes ingóságokat őrző kincstárban vagy ládákban helyezték el, változott körülmények között tovább él a XIX. században. így a nemesi vármegye is nemcsak jogai megóvásának intézményeként tekintette még 1829-ben is a levéltárat, hanem egyéb javai őrzőhelyének is.

29 A leltár szerint a levéltár két nagy egységre tagolódik, ezeken belül pedig az anyagot szakaszokban vagy tábulátumokban, rekeszekben őrzik. Ennek a szerkezetnek kialakulásához döntően hozzájárult Schemberger Ferenc levéltári munkája és az általa kialakított levéltári rend áthagyományozódása. A tagolt levéltár első egysége az úgynevezett "régebb vagy politicum archívum ", ennek anyagát 8 tételben sorolja fel a leltár. A második egységet az "újabb vagyis iuridicum archívum" anyaga alkotja, abban a leltár 47 tétele közül 32 vonatkozik levéltári anyagra. A közölt leltár meggyőző gazdagsága, forrásértéke indokolja, hogy a jelenleg megosztott levéltári anyagot egy egységes tájékoztató segédlet ismét öszszefoglalja oly módon, hogy a kutató ebből értesülhessen arról, milyen sorozatok találhatók Kolozsvárt, illetve Nyíregyházán, hova tartoznak egyes töredékek és főleg arról, hogy az egységeknek milyen segédletek felelnek meg. Ezt az összefoglaló segédletet úgy kellene megszerkeszteni esetleg hasábosán hogy a kutató első tekintetre tájékozódjon egy-egy levéltári egység jelenlegi őrzőhelyéről, összefüggéséről más iratokkal és a levéltári anyagnak megfelelő mutatókról. Egyúttal hasznos lenne jegyzetekben utalni az egykori segédletekben feltüntetett, de már nem eredeti helyükön őrzött iratok sorsára. A kolozsvári és nyíregyházi levéltárosok által egy ilyen jellegű tájékoztató szerkesztése meggyőződésünk szerint hasznos lenne mindkét ország kutatói számára. Függelék 1829. november 5. Nagykároly ASzatmár vármegyei közgyűlés által a levéltár megvizsgálására kiküldött bizottságnak jelentéséhez mellékelt 1823-beli kiegészített, a levéltári anyagot magába foglaló leltár. Szatmár vármegye levéltára a Kolozsvári Állami Levéltár-