Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején
A gazdasági élet változásában többször megmutatkozik a falusi parasztság társadalmi elégedetlensége. 1897-ben követeltek a Schönborn gróf által elfoglalt földeket a Bereg vármegyei Nagylucska (Veliki Lucski) község lakosságai A következő évben Záhony faluban jelentkeztek az elégedetlenség jelei, amely átterjedt Csapra (Csop), Tiszasalamonra (Szolomonove), Téglás községekre is. 23 A XX. század elején a falusi szegénység aktivizálódott, követelte a földesúri, állami es egyházi földeket. Amint a korabeli okiratokból kitűnik, 1903 tavaszán a Nagybereznai járás Hajasd (Voloszjanka) és környékbéli falvakban erőszakkal hozzáláttak a földek elosztásához "ezt te szántod, amazt meg te" szöveggel. A hivatalnokok szerint a mozgalom igazi szocialista jelleget öltött. 24 Buzat F. képviselő felszólalva a magyar parlamentben megjegyezte, hogy Alsóverecke (Nyizsnyi Vorota) községben és a Vblóci járás szomszédos falvaiban olyan helyzet alakult ki, hogy a helyi hivatalnokok nem merik őrség nélkül elhagyni a községet. 25 A kárpátaljai parasztság gazdasági helyzetének romlására kénytelen volt figyelmet fordítani a magyar kormány is, mivel politikai következménnyel járhatott, kiélezhette a nemzetiségi problémákat. 1897 közepétől megkezdődtek a "magyar ruszinok gazdasági helyzetének javítására" irányuló intézkedések, Egan Ede vezetésével. 20 papot és jó néhány hivatalnokot rendeltek ki ennek megvalósítására. Maga Egan többször hangoztatta, hogy az állam és a kormány nem törődik a parasztság anyagi helyzetével, aki "koldussorsra" jutott. A helyi hatalom közömbös a lakosság problémáival szemben. "Itt senki nem törődik a hivatali szervek ellenőrzésével" — írja Egan — az iskolákkal, utakkal és általában a közügygyei. A falusi proletariátus "az isten kegyelmére és gondoskodására van bízva." 26 Nézete szerint az állam politikája tud segíteni a kárpátaljai parasztságon. Fájdalmasan írja e keserű szavakat: " keserűség fog el e haldokló nép láttán. Szinte meg lehetne mondani azt a napot, amikor az utolsó ruszin is eltűnik e vidékről. Mindeddig nincs két-három ember sem, akik foglalkoztak volna e proletárok sorsának javításával." 27 Az "Az orosz parasztok gazdasági helyzete Magyarországon" c. munkából kitűnik, hogy szerzője nem volt a radikális megoldások híve, csupán fokozatos gazdasági változásokat kívánt bevezetni az állami szervek vezetésével. 1897-ben a kirendeltség 12 600 hold földet bérelt a Schönborn uradalomtól 25 éves időtartamra. Nagyobb része legelő, főleg hegyi legelők (poloninák), rétek és egy kevés szántó. Később a bérelt földek nagysága 20000 holdra emelkedett. Az állattartás hozamának növelése érdekében Svájcból, Németországból tenyészállatokat hoztak be, melyet szétosztottak a parasztok között. A kirendeltség hozzájárult a nyúltenyészet, baromfitartás, méhészet és kisegítő háziipar fejlesztéséhez. Segítségével hitelegyletek, termelési szövetkezetek, mintagazdaságok, tejgazdaságok jöttek létre, mint pl. Alsóverecke (Nyizsnyi Vorota) községben a tejgazdaság. Az első hitelegylet 1899-ben alakult, egy év múlva pedig már 1867