Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

tagot számlált, kiknek tagjai szerény kamat mellett hitelhez jutottak. Mindezek az új intézkedések, ha nem is hoztak gyökeres változást, mégis pozitív hatásúak voltak, valamelyest csökkentették a társadalmi feszültséget és hozzájárultak a földművelés kultúrájának növeléséhez. A "Rutén akciót" sok ellenzéki politikus kritizálta amiatt, hogy sokba kerül az államnak. Amint azt a megyei újság, az "Ung" írja, veszteség alig volt, mivel a Schönborn uradalomtól bérelt földekért a rutén parasztok becsületesen fizették a járadékot. Az első évben az adósságuk mindössze 110 forint, a második évben - 83. "Egy eltűnőben lévő nép érdekében mennyi áldozatot hozhat az állam" - írta az újság.

28 Függetlenül attól, hogy Kárpátalja mezőgazdaságának agrotechnikai szintje növekedett, az átlagos magyar szinthez képest alacsony termelékenységű és elmaradott maradt, ennek következtében nem volt versenyképes. A földnélküliség, az adók, alacsony bérek, nagy jelzálog adósság, magas földbérleti díjak - mindezek arra késztették az embereket, hogy kiutat keressenek a rendkívül nehéz gazdasági és társadalmi helyzetből. A XIX. század 70-es éveitől egyik ilyen kiutat jelentette a munkaképes lakosság elvándorlása mezőgazdasági munkákra Magyarország központi megyéibe, főleg a hegyvidéki és hegyaljai részekről. Különösen felerősödött a mezőgazdasági vándormunkások elvándorlása a múlt század 90-es éveiben, és növekedett a XX. század elején. Kárpátaljai munkásainkat leggyakrabban mint sztrájktörő munkásokat alkalmazták a magyar sztrájkoló napszámosok helyett. Nincsenek pontos számadataink az elvándorlásokról, csak körülbelüli számukat tudjuk megbecsülni. Az Ilosvai járás körzeti parancsnoksága szerint innen 4000 főnél több ember vándorolt az Alföldre) másik része pedig Magyarország különböző régióinak vállalataihoz és bányádhoz szegődött.

29 A vidék négy vármegyéjének 1900. évi statisztikája 76 290 bérmunkás és napszámosról ad számot.

30 Itt több tízezer kisfölddel rendelkező falusi ember kénytelen volt munkára elszegődni. A vidék agrár túlnépesedése miatt az agrár proletariátus negyede nem tudott ezen a helyen állandó munkát találni. Ezzel magyarázható a nagyfokú országon belüli (ún. belső) vándorlás, valamint a növekvő külföldi kivándorlás, amely jobban érintette Kárpátalját, mint Magyarország más megyéit. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb vármegyéjében, Máramaros megyében 1897-ben 11 590 fő keresett munkát, a munkaadók pedig csak 5 ezer főt tudtak foglalkoztatni a mezőgazdaságban és fakitermelésnél.

31 A kínálat meghaladta a keresletet. Az emberek kénytelenek voltak munkaerejüket megyén kívül értékesíteni, főképp a magyarországi alföldi megyékbe szegődtek el mezőgazdasági munkákra. Az ilyen elvándorlás, főleg az aratásokra, évről-évre növekedett.