Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

tagot számlált, kiknek tagjai szerény kamat mellett hitelhez jutottak. Mindezek az új intézkedések, ha nem is hoztak gyökeres változást, mégis pozitív hatásúak vol­tak, valamelyest csökkentették a társadalmi feszültséget és hozzájárultak a föld­művelés kultúrájának növeléséhez. A "Rutén akciót" sok ellenzéki politikus kritizálta amiatt, hogy sokba ke­rül az államnak. Amint azt a megyei újság, az "Ung" írja, veszteség alig volt, mi­vel a Schönborn uradalomtól bérelt földekért a rutén parasztok becsületesen fizet­ték a járadékot. Az első évben az adósságuk mindössze 110 forint, a második év­ben - 83. "Egy eltűnőben lévő nép érdekében mennyi áldozatot hozhat az állam" - írta az újság. 28 Függetlenül attól, hogy Kárpátalja mezőgazdaságának agrotechnikai szintje növekedett, az átlagos magyar szinthez képest alacsony termelékenységű és elmaradott maradt, ennek következtében nem volt versenyképes. A földnélküliség, az adók, alacsony bérek, nagy jelzálog adósság, magas földbérleti díjak - mindezek arra késztették az embereket, hogy kiutat keressenek a rendkívül nehéz gazdasági és társadalmi helyzetből. A XIX. század 70-es évei­től egyik ilyen kiutat jelentette a munkaképes lakosság elvándorlása mezőgazda­sági munkákra Magyarország központi megyéibe, főleg a hegyvidéki és hegyal­jai részekről. Különösen felerősödött a mezőgazdasági vándormunkások elván­dorlása a múlt század 90-es éveiben, és növekedett a XX. század elején. Kárpát­aljai munkásainkat leggyakrabban mint sztrájktörő munkásokat alkalmazták a magyar sztrájkoló napszámosok helyett. Nincsenek pontos számadataink az el­vándorlásokról, csak körülbelüli számukat tudjuk megbecsülni. Az Ilosvai járás körzeti parancsnoksága szerint innen 4000 főnél több ember vándorolt az Alföld­re) másik része pedig Magyarország különböző régióinak vállalataihoz és bányá­dhoz szegődött. 29 A vidék négy vármegyéjének 1900. évi statisztikája 76 290 bérmunkás és napszámosról ad számot. 30 Itt több tízezer kisfölddel rendelkező falusi ember kénytelen volt munkára elszegődni. A vidék agrár túlnépesedése miatt az agrár proletariátus negyede nem tudott ezen a helyen állandó munkát találni. Ezzel ma­gyarázható a nagyfokú országon belüli (ún. belső) vándorlás, valamint a növek­vő külföldi kivándorlás, amely jobban érintette Kárpátalját, mint Magyarország más megyéit. A hivatalos adatok szerint a legnagyobb vármegyéjében, Máramaros me­gyében 1897-ben 11 590 fő keresett munkát, a munkaadók pedig csak 5 ezer főt tudtak foglalkoztatni a mezőgazdaságban és fakitermelésnél. 31 A kínálat megha­ladta a keresletet. Az emberek kénytelenek voltak munkaerejüket megyén kívül értékesíteni, főképp a magyarországi alföldi megyékbe szegődtek el mezőgazda­sági munkákra. Az ilyen elvándorlás, főleg az aratásokra, évről-évre növekedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom