Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Mandrik, Ivan: Agrárproblémák Kárpátalján a XIX. század végén és a XX. század elején

Másrészről, Bereg és részben Ung megyében 240 ezer hold földbirtok a Schönborn uradalomhoz tartozott. Ugocsa vármegyében 6500 hold birtok a Perényi báró tulajdonában volt.

7 A feudalizmus maradványát tükrözte agrárviszonylatban az ún. "elidegeníthetetlen földek" — állami, községi, egyházi, iskolai és különböző társaságok földjei. Ezek a földek örökös tulajdonban voltak, így nem képezhették a tőkenövelés körét. A birtokok nagy részét erdők képezték. Ung vármegyében 48,7%, Máramaros vármegyében 49%, Bereg megyében 53,7%-a az összes földterületnek az ún. "elidegeníthetetlen földek"-hez tartozott.

8 Az áru-pénzkapcsolatok fejlődését e területen a föld bérbeadása, a jelzáloghitel kísérte. A kevés földdel rendelkező és földnélküli parasztság kénytelen volt földet bérelni a földbirtokostól, és pénzkölcsönt felvenni rendkívül hátrányos feltételekkel. A szegényparasztság között a ledolgozás és természetes bérlet volt elterjedve, a tehetősebbeknél a pénzkölcsön. A kisgazdaságok hozama olyan alacsony volt, hogy még a hitel kamatát sem tudták visszafizetni, kénytelenek voltak újabb kölcsönöket felvenni, míg teljesen el nem adósodtak. Jellemző az alábbi példa: 1902-ben három vármegye — Bereg, Ung és Máramaros — 5427 parasztgazdasága "banki szolgáltatáshoz" folyamodott. Az általuk felvett 1 millió 208 ezer korona hitelből 567 ezer a korábbi adósság és kamatok törlesztésére ment, azaz a pénz fele improduktív módon került elköltésre.

9 1912-re a hitelbankok kihelyezett összes hitele földzálogra Bereg vármegyében elérte a 24 millió 584 ezer koronát, Ung vármegyében a 11 millió 604 ezer koronát, Máramaros vármegyében a 6 millió 547 ezer koronát, Ugocsa vármegyében a 10 millió 150 ezer koronát. A négy vármegyében ez az összeg 52 millió 885 ezer koronát jelentett.

10 Csak nagy nehézségek árán tudott a kis- és középparasztság pénzhez jutni a banktól, de föld és vagyon jelzálogra adtak hitelt az uzsorások. A parasztság a kegyetlen uzsora kizsákmányolás tárgyává vált. Ennek mértékéről nincsenek statisztikai adataink, de a hírek eljutottak az akkori sajtóba. Például 1 évre kölcsönzött 300 korona után Micko Dmitro paraszt kamatként 125 koronát fizetett ki.

11 Mint ismeretes, az uzsorások a parasztoknak 20-tól 100, néhol még több kamatot is számoltak fel.

12 A parasztok állandó panasszal éltek az államigazgatási szervek képviselőinél az uzsorások visszaélései és önkényeskedései miatt. Az 1902. év első felében csak Bereg vármegyében 737 bírósági eljárást indítottak az uzsorások ellen, de csak jelentéktelen része volt megbírságolva.

13 Akis- és középgazdaságokra nehéz terhet róttak a helyi és egyéb adók. Az állami, helyi és egyéb adónemek adótartozásainak összege fokozatosan növekedett és évről évre meghaladta az adók összegét, így a parasztságot örökös adósokká változtatta. Az Ung vármegyei alispán 1907. évi beszámolójában megemlítet-