Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története

gusztus hó 20-áról 20463. sz. alatt kélt hivatalos felterjesztése szerint 1894. évi december hó 11-én (?) Budapesten fiúutódok hátrahagyása nélkül elhalálozott Simonyi Lajos báróval az 1886: VIII. t.-cikkel törvénybe igtatott Simonyi bárói családnál a magvaszakadás esete beállott... "

|89 Ezután a főrendiház - az erre vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelően - egy közleményt jelentetett meg a Budapest Közlöny, 1897. október 14, 15. és 16. számában, amelyben az esetleges leszármazottakról kértek információkat. Miután erre a felhívásra, hat hónapon belül semmiféle érdemleges adat nem érkezett, 1898 májusában a báró Simonyi családot a főrendiház családkönyvének 251. oldaláról kitörölték, illetve a magvaszakadás esetét bejegyezték.

190 Sajnálatos, hogy Simonyi báró hagyatéki eljárásának iratai nem maradtak fenn. Budapest Főváros Levéltárában csupán a halálesetről, illetve a holttest elszállításáról szóló iratok kerültek be, de később ezek is ki lettek selejtezve.

191 Levéltári és irodalmi források alapján azonban egyértelműen kiderül, hogy báró Simonyi Lajos minden ingó és ingatlan vagyonát élettársa, Pretzner Karolin örökölte.

192 Pretzner kisasszony kezdetben a báró Simonyi család vadászi kastélyában lakott. A családi levéltár - időrendben - utolsó dokumentuma egy aláíratlan levél, amely 1895. szeptember 29-én íródott. Ebben a névtelen szerző leírja , hogy Simonyi óbester vadászi kastélyában jelenleg Pretzner Karolin úrhölgy lakik, aki a néhai báró Simonyi Lajos örököse. Közli továbbá, hogy itt a kastélyban megtalálható Simonyi óbester kardja és két pisztolya, valamint egy róla készült egykorú olajfestmény. A családi iratok között pedig sok érdekes dokumentumot fedezett fel. A levélben szerepel Pretzner Karolin nyilatkozata is, mely szerint ő kész ezeket a dokumentumokat és tárgyi emlékeket az ezeréves kiállítás rendelkezésére bocsátani, majd annak bezárásakor a Magyar Nemzeti Múzeum állományának adományozni.

193 Ez utóbbi így is történt, és 39 kiállítási tárggyal — melyek mind Simonyi óbesterrel voltak kapcsolatosak — Pretzner Karolin is képviseltette magát a millenniumi ünnepségeken.

194 Ezután pedig a tárgyak és dokumentumok a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, ahonnan a családi iratok később a Magyar Országos Levéltár állományába lettek felvéve. Pretzner Karolin még az 1890-es években felszámolta a báró Simonyi család Arad vármegyei birtokait, majd később, az 1910-es évek elején a kastélyt is eladni kényszerült. Ezután felköltözött Budapestre, ahol - de lehetséges, hogy még a birtokon - feleségül ment Werler Péterhez, Simonyifalva római katolikus lelkészéhez. Werler Péter 1866. december 2-án született a Temes vármegyei Dettán. 1889. június 29-én szentelték pappá a csanádi római katolikus egyházmegye számára. 1895-től ő volt az újonnan megalapított simonyifalvai lelkészség papja.

195 Valószínűleg ekkor ismerkedett meg a tőle 15 évvel idősebb földbirtokos asszonnyal, akivel hamarosan szorosabb kapcsolta alakulhatott ki. Tény az, hogy Werler