Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története
atya 1904-ben megvált a papi pályától, és ezután valamikor polgári házasságot kötött Pretzner Karolinnal. 196 Érdekes adalékként említem még meg, hogy miután 1919-ben elhunyt a felesége, Werler Péter ismét visszatért korábbi hivatásához és valahogy - mert a hatályos egyházi törvények szerint ez szinte lehetetlen volt - sikerült újra a katolikus egyház papjává lennie. 1921-től Nadrágon volt lelkész, majd 1939. január 15-én nyugdíjba vonult. 197 Mint nyugalmazott lelkész halt meg 1944. február 18án.' 9 « Werler Petemé született Pretzner Karolin magánzónő, 1919. február 9-én hunyt el budapesti lakásán, amely a VII. kerület, Városligeti fasor 13. szám alatt volt. Temetésére február 12-én került sor a Kerepesi temetőben, ahol földi maradványait az általa, a báró Simonyi család részére építtetett sírboltba helyezték el. 199 E tanulmány végén ismét erről, a budapesti sírboltról szeretnék egy pár szót ejteni. Mivel Pretzner Karolin az 1910-es évek elején felparcelláztatta a vadászi kastély parkját, úgy gondolta, hogy a báró Simonyi családnak az itteni kápolnában nyugvó tagjait Budapestre hozatja fel. Ezen elképzelésének megvalósítása érdekében először Budapest Székesfőváros tanácsához fordult, akik kérését meghallgatva, 1912. július 4-én a következő szövegű levelet juttatták el hozzá: "...A tanács a kérvényben felhozott méltánylandó indokokra, s főleg néhai báró Simonyi József óbester katonai érdemeire való tekintettel, nevezettnek, valamint a vadászi családi kápolnában vele együtt nyugvó hozzátartozóinak hamvai számára, a Kerepesi úti köztemetőben, az örökös díszsírhelyek részére fenntartott 28-i számú sírhelytáblán egy díszsírhelyet díjmentesen átenged.... " 200 Werlerné ezután a Mária Terézia Rend akkori parancsnokához, báró Fejérváry Géza táborszernagyhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a rend járuljon hozzá Simonyi óbester síremlékének felállításához. Fejérváry báró küldött is e célra 300 koronát, de - az összeg igen csekély volta és a táborszernagynak azon kijelentése miatt, mely szerint az óbestert megfosztották a rend viselésének jogától - Pretzner Karolin azt visszaküldte. 201 Ezután a Simonyi család örököse maga teremtette elő azt az igen jelentős pénzösszeget - csak az óbester mellszobra 5000 koronában került -, amely a síremlék elkészíttetéséhez és felállítatásához volt szükséges. 202 A családi sírbolt márvány emlékműve a neves budapesti Gerenday-féle sírkőgyárban készült. A síremlék közepén álló és Simonyi óbestert ábrázoló bronz buszt pedig a Szépművészeti Múzeumban található olajfestmény után lett megmintázva. 203 A báró Simonyi család tagjainak hamvai azonban már ezen tárgyalások valamint az említett síremlék felállítása - előtt, 1913. április 24-én megérkeztek Budapestre. A Budapest című folyóirat e napi száma ekképpen számolt be erről az eseményről: