Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás

kezdődött Munkácson, és nagyon gyorsan elterjedt a környező falvakban is. AlsóSchönborn (Alsó-Kerepec) telepesei ekkor kétségbe estek. Nemcsak a munkát hagyták abba, hanem olcsón eladták házaikat, jószágaikat, szénájukat és elmenekültek a faluból. A rendet csak a hajdúk tudták helyreállítani.

36 A nehézségek ellenére a német telepesek igyekeztek megtalálni helyüket és beilleszkedni az új környezetbe. Földműves és általános ismeretüknek, mentalitásuknak köszönhetően nemcsak lakóhelyük közösségének vezetőivé váltak, hanem tevékenyen részt vettek az uradalom gazdasági és társadalmi életében. Sőt előfordult, hogy éppen a gazdasági életben betöltött tisztségek birtokában vették át a telepesek vezető körei fokozatosan a falvak, városok igazgatását. A XVIII. század végén Munkácson már saját bírósággal is rendelkeztek. Huszton a Scheibergből származó felső-rajnai parasztcsaládok 1784-ben jelentek meg, és 1848-ig a város két utcájában egységben éltek. Egyre növekvő befolyásuknak tulajdonítható, hogy német származású lett a bíró. 1751-től a szolgabíró is német származású lett. Másfél évtized múlva Beregszászban is német lett a főszolgabíró. De bekerültek a telepesek más, államhatalmi szervekbe is. A XVIII. század végére a munkácsi uradalom vezetésében így jelentős szerepet játszottak a korábban betelepült németek.

37 A német betelepülők életét, gazdálkodását segítette a Schönborn család, amely kezdeményezője volt a kultúrnövények (napraforgó, burgonya, kukorica) termesztésének. Az uradalom területén ekkor vetettek és fogyasztottak először a lakosok kukoricát. A Schönbornok kezdeményezték a lengyel viasz készítését, amit vagy jó pénzért eladtak a piacon, vagy gyertyát, gyantát készítettek belőle. Nyugati mintára üzemeknek nevezett sajtfeldolgozót és textilkészítőt is alapítottak.

38 A német telepesek honosították meg az uradalomban a sörgyártást. Évente kb. 500 hordó sört állítottak elő.

39 A sörgyártás atyjának a frankfurti származású Konrád Vágner bérlőt tartják. Az első pálinkafőzdét pedig a német Bergman József Munkácson rendezte be. Munkájáért az uradalomtól évi 60 forintot, 2 vödör gabonát, 4 vödör árpát, 3 hordó friss sört és 1 sertést kapott. Mindezekért az uradalom számára 8 vödör gyümölcsitalt és 100 liter pálinkát kellett főznie minden évben. Johan Hungreder Alsó-Schönbornban (Alsó-Kerepec) nyitotta meg az első hentesüzletet, 1751-től pedig már Munkácson az összes mészárszéket árendába vette. Johan-Adam Djur évi 15 forintért a vastermelés monopóliumát bérelte. A XVIII. század 70-es éveiben a munkácsi uradalomnak már nem volt szüksége sem újabb földművesre, sem kézművesre, így a további bevándorlást segítő "Bevándorlási Szabályok" bővítését gátolva igyekezett akadályokat gördíteni a további belső migráció elé. A figyelem ekkortájt már inkább a helyi ukrán lakosság átcsoportosítására fordítódott.