Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez
Az ilyesfajta hivatali karakánsága ellenére a visszaemlékezések, egykori méltatások a hivatali szigor és következetesség mellett kiemelik Bencs barátságos, kedélyes, szíves társalkodó stílusát, magatartását. Első generációs értelmiségi, de nincs benne semmilyen törleszkedési hajlam vagy rideg tekintélyféltés. Ezt pl. az akkoriban megyei főispán, a nagyhírű Kállay András is elismeri visszaemlékezéseiben. Jellemzőnek tartják azt is, hogy amikor a Korona vendéglő megnyitásakor afféle vigasságot rendeztek avatásként s annak jövedelmét a városi tisztviselők nyugdíjalapja javára fordították, akkor Bencs nem a tisztjével járó, akkor illő gálaruhában jelent meg, hanem szokásos zsinóros, fekete ünneplő ruhájában s így táncoltatta meg az előkelő vendégek feleségeit. Egyébként: Alpár Ignác négy itt megvalósított terve is az ő "idejében" készült el: az evangélikus központi elemi, a vármegyeháza, a színház s 1895-ben a Korona. Halála után a képviselőtestület, Imre János ügyvéd javaslatára, alapítványt tett Bencs László emlékére, nevére. 1906 februárjában határozták el a 2000 koronás tőke kikülönítését azzal a céllal, hogy annak kamata mindig a helybeli kisgazdák olyan fiait segélyezze, akik a helybeli főgimnáziumban el is végzik magasabbra vezető tanulmányaikat. Jól megértette a képviselőtestület, hogy mennyire követni való példa Bencs László abban /is/, hogy a helyi tirpákság soraiból indulva, előzmények nélkül, addigi szokások ellenére megfelelő magasabb tanulmányokat végzett s így fölkészülhetett szülővárosa ügyeinek szolgálatára, tartós, eredményes vezetésére. Exempla trahunt, - remélték az alapítók. Az I. világháború hadikölcsönös, inflációs következménye, sajnos, ezt az alapítványt is, - mint sok, más nemes szándékú jótékonykodást is-, semmivé tette. Fia polgármestersége idején a Selyem utca torkolatánál elterülő, a Bencsék 4. számú családi házától néhány méterre kezdődő Zöldség teret Bencs Lászlóról nevezték el, 1928-ban, Pisszer János és több városatya javaslatára. Urbán Teréz számol be a város utcaneveiről írt könyvében arról, hogy a bevonult szovjet csapatok parancsnokának kívánságára, 1944. december 21-én, a város Leninről teret kényszerült elnevezni, és így lett ez a tér Lenin tér. Azóta sem viseli Bencs László nevét utcatábla szülővárosában. - Idetartozik, hogy amikor Lenin szobra felállításra került a városban, azt az addig Szabadság téren állították fel. Nosza, névcserét hajtottak végre: az eladdig Lenin tér lett Szabadság tér, és az ottani Szabadság tér neve került itt a Lenin helyére, - egy jó évtizednyi időre. Mert azóta a szobor is raktárba került, s ezt a teret Országzászló térré nevezték át. A negyedik generáció /Bencs János ill. B. László gyermekei:/ • 1.1.1.1. Bencs János 1857-ben született, megh. 1886. 1.1.1.2. Bencs Mária szül. 1861. szept. 30. Esküszik 1882. jún. 29-én Tatay Istvánnal /l 856-1910?/. Özvegységében is folytatta eihunyt férjének mé-