Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

tanító osztályának tanulója 1840/4l-ben, s az osztálykönyv beírása szerint nem a legjobb tanulmányi eredménnyel /VIII. 198. 3./. Stoffán Saroltát vette feleségül. Neve mellett eleinte foglalkozásként "földmíves" beírás található, később, amikor már a családi földbirtokot kezelte: "magánzóként" szerepel. - (A másik fiúnak, Lászlónak a taníttatás és a közszolgálat jutott.) - A családi birtok nagyságáról egyelőre nincs pontos adat. Valamennyire eligazíthat az az újsághirdetés, amelyik a Nyírvidék 1882. ápr. 30-i számában jelent meg. Eszerint Bencs János /Selyem u. 858/ több évre kiadni szándékozik 122 kh földet az Alsó Simapusztán. - Nevével egyébként nemigen találkozik a kutató a város közéletében. Öccsének a halálát ő jelenti be az anyakönyvi hivatalban 1905-ben. 1.1.2. Bencs László (1.1 szul.1837.jan. 17. Ker. szülők: Jelanovics Sámuel és Marko Heléna. Megh. 1837. szept. 15. 1.1.3. Bencs László /II./ szül. 1838. nov. 14. Ker. szülők: mint előbb. Megh. 1839.dec. 21. 1.1.4. Bencs László /III./ szül. 1840-júl. 27. Ker. szülők: mint előbb. Megh. 1840. szept. 11. Nincs megbízható adat arra, hogy a szülők, keresztkomák miért ragaszkodtak ily konokul, - az általános szokás ellenére - a László névhez, - mígnem László / IV./ végre megélt. 1.1.5. Bencs László szül: 1841. aug. 4. Ker. szülők: mint előbb. Házasságra lépett Girászin /Gyirászin, Gyraszin/ Máriával, G. János és Hundashagen Magdolna leányával, aki 1842-ben született, s majd 1859-ben férjhezment Tregjár Ernőhöz /l828-1862/. Fiúk született 1860-ban, megh. Terényi Ernő néven 1883. aug. 10-én. / Nyugszik anyja mellett a Bencs-család sírkertjében./ - Másodszor férjhezment 1863-ban Andresz Károlyhoz /l840-1872./ Gyermekükről nincs említés, - Harmadszor állt oltár elé, 1873 .nov. 27-én Bencs Lászlóval, akit jóval túl is élt: meghalt 1920.nov. 23-án. Bencs László alsó iskoláit az evangélikus elemiben járta: az 1854/55. tanévben szerepel a főkönyvben, mint aki V. éve iskolás: ebben a tanévben az 1. nyelvészeti osztály tanulója /VIII. 198. 14/. Életrajzának főbb adatait Geduly Henrik írta meg először millenniumi jubileumi kötetében /82/. Ezek szerint a gimnáziumot Lőcsén, Sopronban, majd Eperjesen és Debrecenben végezte. Ajogi tanulmányok színhelye újra Eperjes: itt nyert ügyvédi oklevelet is 1868-ban. Megjegyzendő, hogy későbbi népszerűségét az is növelte, hogy 1859-ben, "hazafias fellobbanásáért", mivel egy összejövetelen Kossuthot éljenezte, egy félévet fogságban "vasban" kellett töltenie. - Hazajövetele után Bánó József országgyűlési képviselő mellé, írnoknak küldi a város, "a közélet és hazánk törvényhozása terén az ismeretgyűjtést előmozdítandó", a szokásos két forint napidíj mellett egy év és egy hónap időtartamra: így kerül Pestre. ÍV. B. 161-114/5. 1868. márc. 5. /