Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

A második generáció 1.1. Hasonlónevű fiának útja részletesebben ismerős. János 1809-ben született. AXV.21.I. pallium végén található feljegyzés szerint mint csizmadia mesterlegény addig méltón szolgált: s ha a város választott közönsége neki, nyolcadmagával, biztosítja a polgárjogot s még a kívántatott remeket is elkészíti, a céh be fogja venni őket tagjai közé. Ezt 1831. jan. 24-én Kretsula András, a céh hites jegyzője bizonyítja. Az irat hátoldalán a folytatás. Eszerint Bents János ellen semmi terhelő észrevétel nincs, ha remekel s a céhbe felveszik, "leülepedése el fog fogadtatni". 1831. jan. 28. Aláírás Draskóczy János. 10 a város fiskálisa: 1814ben vállalta fel ezt a hivatalt, s 17. szolgálati éve végén a város gyülekezete előtt írásban lemondott 1831. dec. 30-án V. A. 28 /28./ Ebben az időben, és még néhány évtizedig, törvényszerű az az eljárás, hogy bárakárkinek ha a városban született is, a felnőtt korba lépve, ill. mesterséghez jutása után lakosítási engedélyt kell kérnie. Ennek feltétele, hogy magát és családját mestersége folytán, önállóan képes eltartania. Ez a Bencs János három év múlva megházasodott, felesége Chalupka /Halupka/ Mária, Ch. Mihály és Liskány Mária leánya, aki két évi özvegység után halt meg 1879. febr. 6-án, 64 éves korában, a Selyem utca 858.sz. házban. - János maga 1848-ban annak a három esküdtnek egyike, aki az adószedéssel van megbízva. A közbejött "mozgalmas" idők után, majd csak 1850-ben vizsgálják felül számadási lajstromaikat, s az akkor megszavazott "jutalomdíjak" kifizetését majd csak 1851 májusában szavazta meg a tanács /V.B.142/5-3a.No. 540./ - Abban az 1861. jan. 10-én készült jegyzékben, amelyben "a reményekkel teli nemzeti felbuzduláskor" azokat a városi polgárokat írták össze, akik az alakítandó Zabolch-megyei bizottmányba a város részéről ajánltatnak, Bencs János, a 858. sz. ház tulajdonos-lakója is szerepel a javasolt, esedékes patríciusok között /V.B. 16/110-1/. Ugyanekkoriban, 1861-ben megalakult a Polgári Kör, de hamarosan betiltották, s majd 1867 februárjában Iparkör névvel újjászerveződött "a helybeli iparosok akaratából". A17 kezdeményező szervező egyike B.János, akit az ideiglenesen megválasztott tisztikarban a pénztárosi tisztséggel ruháznak fel. Az evangélikus egyházban és a közéletben is nagytekintélyű férfiú 43 évi házasság után 1877.márc.20-án halt meg. (Geduly 211.) 64 és 1/4 éves korában - ahogy írja az anyakönyvi megjegyzés- "három pap temette", ami tekintélyét, tisztességét jelentheti. A harmadik generáció 1.1.1. Bencs János /l 834-1907. jun. 15./, róla már az is tudható, hogy az elemi iskolában Mihályik Mátyás "rendes" /okleveles, képesített, rendszeresített/