Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

M. Oberländer Erzsébet HÁROM NYÍREGYHÁZI POLGÁRMESTER Adalékok a nyíregyházi Bencs-család egyik ágának történetéhez A nyíregyházi Északi, más néven Morgó temetőnek XVI. parcellájában, a 73793/. számú sírkertjében zsúfolt névsorral vésett obeliszket találunk. A felirat­ok közül néhány idekívánkozik: Bencs László Nyíregyháza város volt polgármes­tere 1841-1905, Bencs Lászlóné Gyirászin Mária 1843-1920, alul: Dr. Bencs Kál­mán polgármester 1884-1934. Oldalt: Ballá Jenő, Nyíregyháza volt polgármes­tere 1869-1918. Feltűnik, hogy kettejüknél a volt szót is kiírták: László már a polgármes­terségét felváltó képviselőség végén halt meg, Ballá Jenő nyugdíjasként, BencsKálmán viszont aktív városi vezetőként hunyt el. Vagyis: ez a családi sírhely három nyíregyházi polgármestert fogadott magába. Róluk készült az alábbi családtörténeti adaléksor, a polgármesterek részletesebb életrajzával. A Bencseket illető legrégibb adatot a kutatás jelenlegi állása szerint a Lukács-féle várostörténetben olvashatjuk - levéltári irat idézeteként. Az 1714. év kapcsán adja Lukács annak a 131 családfőnek a névsorát, akik az ez évi össze­írásban szerepelnek. Itt, a 49. sorszám alatt szerepel Bencs Gyurka neve. Ez azt jelenti, hogy az 1753. évi betelepülés előtt is éltek már itt Bencsek. Utána pedig a lakosságnak utca szerint készített egyik összeírásában talál­ható Bencs András, a Podregneg ulica azaz Közép utcai lakosok között, 1754­ben, de nem találjuk itt a 40 évnél régibb névsorbeli György nevét. - Minden bi­zonnyal ugyanez az András a bírói tiszt viselője. Működéséről részletek is tudha­tók Németh Zoltán kutatásaiból. Tisztsége átadásakor, 1759 végén készült egy vi­szonylag részletes elszámolás. /Tirpákokra vonatkozó iratok... 360-361, 364-5/. Bírósága idejére esik a végleges letelepedés gazdasági megszervezése: a földek felmérése és elosztása, ill. a határ három részre osztásának közakarattal történt el­határozása, hogy t.i. 2/3 rész legyen szántó, 1/3-a pedig legelő. /Borovszky 98./ Amikor majd a szállásföldek kisebb központjai kialakultak s azokat 1784­ben összeírták, az adott központ legnagyobb családjáról nevezték el ezeket. így: a később Szélső bokorként ismert körzetet ekkor Bencs-szállásként regisztrálták, ill. Bencs-tanya volt a későbbi Monda /Mandai, Mándi/ bokrok területén is. Szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom