Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

M. Oberländer Erzsébet: Három nyíregyházi polgármester. Adalékok a nyíregyházi Bencs család egyik ágának történetéhez

muk növekedésére mutat az is, hogy már nem férnek el egyetlen körzetben, szál­lásban /Hűnek, 62-3/. Németh Zoltánnak egy másik gyűjteménye tartalmaz egy olyan írásbeli intézkedést, amelyben szerepel Bencs György, az eredeti tót szövegben: Djura, aki 1789-ben az árvák tutora, azaz gyámügyekkel foglalkozik, hatósági személy. /Testamentumok... 37, 129-130/. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az a személy azonos lenne az 1714-ben is említett hasonló keresztnevű Bencs-csel, bár az el­lenkezője sem állítható. A XIX. század elején, az 1827. évi szállásösszeírásban sem tanya-, sem szállás-névként nem szerepelnek Bencsek. Az 1837. évi városi privilégiumot követően az 1838- és 1841-beli tisztújításkor is a választott közönség (selecta communitas) tagja lett Bencs Mihály /Lukács 252, 255, 270/. - László Géza szerint 1847-ig viselte a tanácsnokságot, s majd csak 1858. márc. 17-én halt meg, 65 éves korában. Neve mellett a gazda megje­lölés olvasható. / Nyíregyháza mv. tanácsa... 109./ A nyíregyházi csizmadia céh 1818-ban önállósult, azaz kivált a nagykál­lói szervezetből. Ezen ünnepélyes alkalomból íolfektetett jegyzőkönyvhöz tag­névsorok csatlakoznak, s itt az olvasható, hogy az egyesüléskor érdemes tagjai voltak a céhnek Bents Sámuel úr, továbbá Bents János úr. Ez utóbbi név mellett jegyzet: "megholt 1835". Talán megengedhető az a következtetés, hogy az esetleg azonos családból leszármazottak egyrésze lassanként /már, még/ más megélhetés után néz az ipa­rosodó Bencsek eleinte még nem vittek meghatározó szerepet a városi közélet­ben. Ezzel az utóbbi ággal, amelyet az 1835-ben meghalt csizmadia mestersé­get űző Jánostól tudunk világosan nyomon követni, foglalkozik ez a dolgozat. Ugyanakkor nem felejtendő, hogy a század eleji evangélikus anyakönyvek és a későbbiek is, igen sok Bencsről, több csizmadia Bencs-családról adnak hírt. • * * * • Ennek az ágnak ismert őse: 1. Bents /Bencs/ János, akiről a csizmadia céhiratokban olvasható, hogy 1818-ban, a helyi megalakuláskor, már az idősebb, tekintélyesebb mesterek közé tartozik, s 1835-ben halt meg. Felesége Valent Zsuzsa. • ­•

Next

/
Oldalképek
Tartalom