Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Konczné Nagy Zsuzsanna: A polgári lakosság elhurcolása a Dadai Felső járásból 1945 januárjában

Dr. Erőss János főispán még ugyanezen a napon válaszolt a segítséget kérő levélre. Tájékoztatta a főszolgabírót arról, hogy az egész ország területén hasonló összeírás, összeszedés történik. Mint kormánybiztos éppen ő volt kiküldve Szatmárnémetibe, Nagykárolyba és Balmazújvárosba, hogy az oroszokat az összeszedett lakosság elengedésére rábírja. Fáradozása eredményes is volt, hiszen a Nyíregyházáról elhurcoltak közül mindenkit haza is hozott, de mindhiába, mert az oroszok az összeírást, az összeszedést szinte azonnal újra kezdték. "Segíteni csupán abban és annyit lehet - írja a főispán - hogy az elöljáróságoknak ügyelni kell arra, hogy magyar ember, mégha németes hangzású neve is lenne, bele ne kerüljön az elviendők kimutatásába. Meg kell magyarázni, hogy itt németek valóban nincsenek. Szerencsétlenség, hogy úgy magyarok, mint a szlovákok között vannak olyanok, akiknek a családi neve németes". Csupán egy gyakorlati tanácsot tudott adni - nevezetesen azt, hogy a főszolgabírók és a községi elöljárók a vitatott esetekben személyenkénti igazolást kérjenek és az anyakönyvi bejegyzésekkel bizonyítsák, hogy az illető németes hangzású neve ellenére is magyar származású. A tokaji orosz parancsnoknak azonban ahhoz, hogy foglyokat szedjen összeírásra, listára sem volt szüksége! 1945 január 24-én három tímári lakos személyesen vitte a hírt a főispánnak, hogy "az oroszok a községben 120 férfit és nőt szedtek össze - mindnyájan 18 és 50 év közöttiek - elszállításuk bármelyik pillanatban megtörténhet". A főispán a gávai főszolgabírót kérte az ügy kivizsgálására és arra, hogy még aznap tegyen jelentést Dr. Szesztay András alispán útján, hogy ő tájékoztathassa az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Vencsellőn az elszállítandó személyek névsorába a községi jegyző is bekerült. Kézből küldött bizalmas levele a gávai főszolgabíróhoz arról tudósít, hogy az orosz parancsnok által készített névjegyzékbe minden római katolikus vallású lakos bekerült. Nem volt tehát szempont a válogatásnál a sváb származás csupán a vallás. Hiába bizonyította okmányokkal is, hogy családjában negyedíziglen visszamenően egyetlen sváb származású sincs, neve sem "németes", nem is vencsellői eredetű, csupán pár évvel korábban költözött a faluba, az orosz parancsnok nem volt hajlandó törölni a névsorból. Avencsellői fogoly szedésről január 26-án a gávai főszolgabíró irodatisztje is tudósít. Levelét érdemes szó szerint idézni. "Főszolgabíró Úr! Tisztelettel jelentem, hogy itt vagyok most Vencsellőn, mert este 1/2 8 órakor jött értem a küldönc, hogy jöjjek át Vencsellőre, mert hivat az orosz kapitány. Segíteni itt azonban nemigen lehet. A sváb nevűek itt maradtak, a színtiszta magyar nevűek mennek el. A fiatalság színe-javát viszik! Kb. 600 lélek kerül el-