Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Konczné Nagy Zsuzsanna: A polgári lakosság elhurcolása a Dadai Felső járásból 1945 januárjában

Konczné Nagy Zsuzsanna A POLGÁRI LAKOSSÁG ELHURCOLÁSA A DADAI FELSŐ JÁRÁSBÓL 1945 JANUÁRJÁBAN A XX. századi háborúk történetében a fogolyszedés, a polgári lakosság elhurcolása a háborús események szomorú és tragikus velejárója. Ahogyan a szovjet csapatok fokozatosan előre nyomultak a megye területén, úgy követhetjük nyomon a védtelen lakosság különböző címeken történő elhurcolását. Először a határmenti területeken szedtek össze munkaképes korú férfiakat és nőket, majd 1944 november 2-án a megyeszékhely, Nyíregyháza következett. Innen több mint kétezer embert hurcoltak el "malenkij robotra", háromnapos közmunkára. A három napból aztán hosszú évek lettek és a lágerek borzalmait átélők közül csak kevesen tértek haza. A Dadái felső járás területén a fogolyszedés a német származású lakosság összeírásának ürügyévek kezdődött. Az elhurcolás ténye sajnos a köztudatban is így rögződött, holott ennek az akciónak a német nemzetiségű lakosság későbbi, szervezett kitelepítéséhez semmi köze nem volt. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ugyanis csak 1945 november 20-án rendeli el a német nemzetiségű lakosság kitelepítését, itt pedig a lakosság elhurcolása már 1945 januárjában megkezdődik. Tanulmányomban arra vállalkoztam, hogy a levéltári források alapján az elhurcolás sajátos körülményeit rekonstruáljam.

1 A Dadái felső járás főszolgabírója január 23-án segélykérő levelet írt Dr. Erőss János főispánhoz, amelyben beszámolt arról, hogy a járási orosz katonai parancsnok elrendelte a német nevűek (svábok) azonnali összeírását. Néhány községben, így Vencsellőn, Balsán, Szabolcson, Rakamazon és Tiszanagyfaluban az orosz katonák ellenőrzése mellett készítik a névsorokat, másutt a községi elöljáróság feladatává tették. "Az összeírásnak ma este 10 órára kell készen lenni és azt a járási orosz parancsnokságon a községi jegyzőkkel és bírókkal együtt személyesen kell átadni. Az összeírás helyességéért a községi fő bírák és a kirendelt főszolgabírók hadbíróságilag felelősek!" A főszolgabíró a főispánhoz írt levelével egyidőben utasította a járási főjegyzőt, hogy az orosz katonai parancsnokság rendeletét hajtsa végre. Figyelmeztette a határidő szigorú betartására, valamint arra is, hogy ha a feleség német nevű, akkor is felveendő az összeírásba az egész család. így indult tehát a fogolyszedés, de amint a későbbiekben látni fogjuk a német nevűek összeírásának kevés köze lesz a valósághoz. Az események azt bizonyítják, hogy ez csak ürügy a munkaképes korú lakosság elhurcolásához.