Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Gaál Ibolya: Hadigondozási ellátás Szabolcs és Ung valamint Szatmár-Bereg vármegyékben, 1914–1950

Az I. világháború kezdetétől működött még egy másik szerv is, az Országos Hadsegélyző Bizottság. Ez az Országos Hadigondozó Hivataltól teljesen függetlenül, szintén a miniszterelnök fennhatósága alatt tevékenykedett. Ez is a háború következtében támogatásra szorultak segélyezésével foglalkozott. Majd 1917-ben a miniszterelnök 6217/1917 M.E.sz. rendelete következtében beolvadt az Országos Hadigondozó Hivatalba. Az Országos Hadsegélyző Bizottság tehát megszűnt. Ezt követően az Országos Hadigondozó Hivatal kebelén belül, a korábban az Országos Hadsegélyző Bizottság hatáskörébe tartozó ügyeket, az 1917 évi 2707 M.E.sz. rendelettel szervezett Országos Hadigondozó Tanácsból kiküldött Hadsegélyezési Hadosztály látta el.

1 Ezeket a szerveket követte az 1918-ban életrehívott Hadigondozó Népirodák szervezése. A hadigondozás országos szervezetének kiépítésénél az Országos Hadigondozó Hivatal minden vármegyében legalább egy helyen hadigondozási népiroda létesítésére törekedett. A Hadigondozási Népirodák rendeltetése az volt, hogy a hozzájuk forduló hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak tanácsot, pénzbeni támogatást és a hadigondozással kapcsolatos ügyeik intézéséhez segítséget nyújtsanak. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a Hadigondozó Népirodák társadalmi jellegű intézményekként működtek. Az irodák élén álló igazgatók minimális tiszteletdíjban részesültek. A működésükhöz szükséges kisegítő munkaerőket, helyiségeket, stb. a törvényhatóságok bocsátották rendelkezésükre. így a népiroda fenntartása csekély anyagi megterhelést jelentett a törvényhatóság szervei számára, mert a hadigondozottak minden ügyét hatáskörükbe adták.

2 A Hadigondozó Népirodák működésének területi határait az irodák szervezésekor az Országos Hadigondozó Hivatal állapította meg. Az I. világháború után /1920-ban/ 31 népiroda működött az országban. A Szabolcs vármegyei Hadigondozó Népiroda 1918 júliusában kezdte meg tevékenységét Nyíregyháza székhellyel. Hatásköri területéhez tartozott Nyíregyháza m. város, az egész Szabolcs vármegye, továbbá Bereg, Szatmár és Ung k.e.e. vármegyék.

3 Igazgatója Mráz János volt.

4 A népirodák a törvényhatóságok mellett működtek. Am. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter tárcája terhére vállalta a népiroda igazgatói tiszteletdíjának és a népiroda útján történő egzisztenciális segélyek biztosítását. A Hadigondozó Népirodák saját hatáskörükben segélyt csak rendkívüli esetekben, kivételesen folyósítottak. Pl. betegség, temetés, stb. Ugyanis a hadigondozottak támogatás iránti kérvényeiket, kellően felszerelve a Hadigondozó Hivatalhoz terjeszthették elő. A Szabolcs vármegyei Hadigondozó Népiroda saját hatáskörében történő segélyezésére csak minimális 3311 Kor. állt rendelkezésre. Ez magánosok adományaiból tevődött össze. A pénzösszeget ilyen módon tovább gyarapítani nem