Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában

sajnos még az így megállapított adóösszeg sem alkalmas arra, hogy megtudjuk belőle, hogy mennyi is az a jövedelem, amely után a feltüntetett adót fizették. Az egyenes adó végösszege ugyanis több mint tíz, rendszerint eltérő adókulcsokkal számított adóból tevődött össze, ezért ezek a listák is csupán utalhatnak az illető anyagi helyzetére, jelezhetik a megyében elfoglalt vagyoni pozícióját.

170 A vizsgálatba bevont 45 beregi közigazgatási vezető és országgyűlési képviselő közül 25 szerepelt legalább egyszer az országosan vagy a megyében összeállított adójegyzékekben. A ténylegesen befizetett egyenes adó nagysága szerint azonban ez a csoport is további kategóriákba sorolható. A durva közelítéssel meghatározott adósávokat és a hozzájuk rendelhető személyek számát egy táblázatba foglaltam: A vizsgált személyek megoszlása az általuk befizetett egyenes adó nagysága szerint (a kétszeres adóbeszámítás nélkül; forintra átszámolva) Vizsgált 200 forint alatti 201-500 forint 501-1000 forint 1001 forint feletti személyek adóösszeg közötti adóösszeg közötti adóösszeg adóösszeg Főispánok rekonstruált: 8/10 lfó lfő 6fó Alispánok rekonstruált: 4/5 2 fő lfó lfő ogy. képviselők (fő- és alispánok nélkül) lfó 9fő 8 fő 3 fő rekonstruált: 21/32 A durva közelítéssel megállapított adókategóriák ellenére bizonyos különbségek a főispánok, az alispánok és a képviselők által befizetett adóösszegek között jól láthatóak. A főispánok nagy része az általam felállított legmagasabb adókategóriába került, azaz évi adójuk meghaladta az 1000 forintot. Vagyonuk nagyságát azonban az is érzékelteti, hogy Schönborn-Bucheim Ervinen kívül semelyikük sem fizetett 4000 forintnál több egyenes adót (Schönborn viszont ennek tízszeresét). Ezzel ellentétben a beregi alispánok háromnegyedének az adója az 500 forintot, sőt felének az adója még a 200 forintot sem érte el. Az országgyűlési képviselők az adózást tekintve is köztes pozíciót foglalnak el. Annak ellenére, hogy tiszteletdíjuk az alispáni fizetésekkel nagyjából megegyezett, nagyobb földvagyonuk, a gazdasági életben való aktívabb részvételük és kiterjedtebb kapcsolataik révén nagyobb jövedelemre tehettek szert. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az alispánokkal szemben a képviselők döntően a 200-tól