Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
1000 forintig terjedő kategóriákba kerültek. A honatyák adózását tovább vizsgálva, a földvagyon szerinti rétegződés itt is megfigyelhető. Majdnem ugyanannyi képviselő tartozik a 200 és 500, valamint az 500 és 1000 forint közötti adókategóriába (kb. a birtoknagyságnak megfelelően). A képviselők két csoportja között ténylegesen meglévő vagyoni különbség okát tehát - legalább részben - a honatyák kezén lévő földbirtokok eltérő nagyságában kereshetjük. 171 Érdekes megfigyelnünk, hogy az 1892-ben kiadott beregi virilisjegyzék 160 fős névsorában 4 volt jelenlegi vagy leendő főispán és 8 képviselő, de egyetlen valamikori alispán sem található. Fontos még ezen személyek listán elfoglalt helye is. A listát Schönborn-Bucheim Ervin vezette (44 303 forinttal), a második helyen pedig szintén egy volt főispán, Horváth István (3147 frt.) állt. Az 1892ben hivatalban lévő beregi főispán, Lónyay Sándor a hetedik volt (1009 frt.). A vizsgált személyek közül az ő nevük olvasható a legelőkelőbb helyeken. Az 1892/97-es országgyűlési ciklusra megválasztott képviselők a listán csak utánuk következnek: Lónyay Géza a 9., Nedeczey János a 13., Uray Imre a 26. és Gulácsy Dezső a 35. volt. Továbbá az 1892-es országos összesítés segítségével megfigyeltem, hogy a beregi virilisjegyzékben először felbukkanó három vizsgált személy saját adója alapján hányadik helyre kerülne a régió többi megyéjében, illetve az általam az ország más tájairól szubjektíven kiválasztott megyékben (Győr, Csongrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun). Schönborn mind a nyolc megyében megőrizte elsőségét, Horváth István és Lónyay Sándor csupán csak két megyében (Máramaros, Ugocsa) tudta megtartani helyezését, illetve javítani pozícióján. Viszont például Szabolcsban Horváth a 9., Lónyay a 38., a régiótól távol fekvő Pest megyében pedig Horváth a 31. és Lónyay a 155. (!) lett volna. Természetesen a beregi képviselők még ennél is hátrébb végeztek volna. Figyelembe véve még a virilisek által befizetett összes adó egy főre jutó átlagát, megállapítható, hogy a régió gazdasági pozíciói az ország más területeihez képest rosszabbak, Bereg megye pedig még a régión belül is csak a negyedik helyen található. A megye tehát nem különösebben kínált kedvező vagyonosodási lehetőségeket a helyi politikai elit számára. 172 Az eddig elmondottakat összefoglalva néhány jövedelmi szint megállapítható (bár ezek szintek élesen nem választhatók el egymástól). A vizsgált személyek közül vagyonát tekintve messze kiemelkedik Schönborn-Bucheim Ervin, aki egyértelműen az ország leggazdagabb emberei közé tartozott. Vizsgálataim szerint 1892-ben az ország tizenegyedik legnagyobb adózója volt. 1903-tól fía, Schönborn-Bucheim Károly növelte tovább a családi vagyont: 1914-ben már 107 663 korona (53 831 frt.) egyenes adót fizetett. A család két tagjának évi jövedelme több százezer forintra volt tehető. A következő vagyoni szinten a számos jól jövedelmező országos tisztséget betöltő, szerteágazó kapcsolatokkal rendelkező személyek állnak. Esetükben
