Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
tovább nehezítik a kutatói munkát (pl. Lónyay Menyhért esetében). Szintén roszszul dokumentáltak a pótválasztások is, így ezekről több esetben csak közvetett vagy hiányos információkkal rendelkezünk, ezért pontatlanságok a beregi képviselők névsorában is elképzelhetők. (Remélem azonban, hogy egy időközi választást sem hagytam figyelmen kívül, bár ez sem teljesen kizárt.) II. Bereg megye fő- és alispánjainak életrajzi vizsgálata Munkámban Bereg megye 1867 és 1918 között kinevezett és megválasztott főispánjainak és alispánjainak közszereplését kívánom nyomon követni, különös tekintettel arra, hogy míg a főispánt a kormány nevezete ki a megyék élére, addig az alispánokat az adott megyei közgyűlés választotta meg. Alapvetően más érdekek játszottak szerepet a két pozíció odaítélésekor. Vizsgáltam ezért a korábbi, valamint a fő- és alispáni funkció betöltése utáni közéleti-politikai szereplésüket, földvagyoni helyzetüket, születési helyüket és családi származásukat. Mindegyik szempont arra irányult, hogy az adott személyről kiderüljön, mennyire kötődik Bereg megyéhez vagy annak régiójához (Ung, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs, Szatmár) vagyona, származása, karrierje, összeköttetései stb. révén. Hisz ezáltal kiszűrhetők a főispáni és az alispáni pozícióba kerülés egymástól eltérő jellemzői, a két funkciót betöltő személyek későbbi pályája közötti különbségek, valamint a megyére jellemző sajátosságok. Továbbá megfigyelhetők a dualizmus időszaka alatt a karrier típusában, a kinevezés gyakorlatában, a tisztségviselők vagyoni helyzetében bekövetkező esetleges változások is. Az elemzés az 1867-1918 közötti időszakban 10 főispánra és 6 alispánra, összesen 15 emberre terjedt ki (egy személy ugyanis mindkét funkciót betöltőtte). Munkám ezen részében az országos vizsgálattal ellentétben én Bereg megye esetében évente figyeltem az illető személyek pályájának alakulását 5 , így a magyar politikatörténet változásait (pl. az 1905-1910 közötti évek eseményeit) jobban tükröző kép felrajzolására vállalkozhattam. E fejezetben először a fő- és alispáni funkció általános jogi szabályozásáról és a korszakban a középszintű közigazgatás terén érvényesülő gyakorlatról szólok röviden, majd a megye vezetőiről összegyűjtött adatok alapján elkészített táblázatokat, az országos eredményekkel is összevethető kimutatásokat közlöm, ezek után pedig az általam legérdekesebbnek, legjellemzőbbnek tartott életpályákkal részletesebben is foglalkozom. A fejezetet végül egy, a 15 személy életéről készített, vázlatos életrajzgyűjtemény is kiegészíti (/. melléklet).
