Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)
Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában
3. Szintén nehézségekbe ütközik a különböző életpályák részletes nyomon követése és bemutatása. Számos esetben az adott tisztségviselő karrierjének csak egy-egy állomását lehet tetten érni, így az általam összeállított fő- és alispáni életrajzok esetenként hiányosak. (Talán mentségemül szolgálhat az az érdekes tény is, hogy még a megye történetének kutatóját, Lehoczky Tivadart is jogos bírálat érte a Századok lapjain azért, mert az általa közölt főispáni névsor több pontatlanságot tartalmaz, valamint mert nem csatolta a listához a főispánok rövid életrajzát. 4 Ezt a hiányt a későbbi munkák csak részben tudták pótolni.) Az életrajzok elkészítésénél a legtöbb gondot a névkövetés okozta számomra. Több azonos nevű és kortárs személy esetében csak az egyértelmű vagy az általam keresett emberrel kapcsolatban leginkább valószínűsíthető adatokat vettem fel dolgozatomba (pl. több Schönborn-Bucheim Ervin, Horváth István, Horváth Károly, Perényi Zsigmond, Lónyay Sándor, Patay András, Uray Miklós bukkant fel; de különösen nagy volt az életrajzi hasonlóság a Szabolcsban illetve Beregben élő Boy Ferenc esetében). Természetesen azonban nem zárhatók ki bizonyos pontatlanságok, sőt tévedések sem. Még inkább igaz ez a megállapítás a fő- és alispánok születési helyét illetően. Itt számos alkalommal csak közvetett adatok álltak rendelkezésemre, ezért ezen táblázati oszlop kitöltésekor részben saját mérlegelésemre kellett hagyatkoznom. (Az adatok teljes hiánya esetén pedig csak ezen tény közlésére szorítkoztam.) 4. A felsoroltakon kívül érdekes probléma még a tiszticímtárak által közölt adatok érvényességi ideje. Az egy adott évre kiadott címtár ugyanis mindig az előző év november elején került kinyomtatásra, tehát legjobb esetben is csak a megelőző év őszének állapotait képes tükrözni. Ebből következik, hogy egy-egy tisztségviselő hivatali idejének pontos megállapítása a címtár alapján körülményes feladat, ezért elképzelhető, hogy elemzésemben - az adatok ellenőrzése után is - egyes évszámok helytelenül szerepelnek. [A könnyebb érthetőség kedvéért egy példa: Beöthy Pált a tiszticímtár először 1905-ben tünteti fel főispánként, utoljára pedig 1906-ban, életrajzában tehát így szerepelhetne: főispán (19051906). De életrajzaiból és a helyi újságokból tudjuk, hogy már 1904 januárjában beiktatták főispáni tisztségébe, majd pedig 1905. november 10-én végleg elhagyta a megyét, ám ez a nyomdai átfutás miatt a tiszticímtárból nem derülhet ki. Helyesen tehát: beregi főispán (1904-1905). Ebben az esetben még jelentős problémát nem okozna, ha e néhány hónapot nem vennénk figyelembe személyével kapcsolatban. Rendkívül nagy lesz viszont a jelentősége a pontosságnak, ha az 1905-1906-os megyei ellenállás időszakát vizsgáljuk, de erről majd később.] 5. Kifejezetten az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos probléma megválasztásuk és lemondásuk időpontja. Sajnos a pontos dátumok meghatározásában nem igen segítenek a különféle almanachok, vármegyei monográfiák, képviselői lakcímjegyzékek sem, mert egymásnak sokszor ellentmondó adataik