Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 12. (Nyíregyháza, 1997)

Udvari István: Bacsinszky András munkácsi és Tarkovics Gergely eperjesi megyéspüspökök kapcsolata Szabolcs vármegyével és a Hajdúsággal

Bacsinszky András püspök jelentős számú magas műveltségű, tudós hajlamú embert gyűjtött maga köré. Bacsinszky András közvetlen környezetéhez, bizalmasai közé tartozott - az ungvári szeminárium tanára, majd prefectusa, a budai Egyetemi Nyomda cenzora, a későbbi eperjesi püspök - Tarkovics Gergely is. Életrajzával, literátori tevékenységével több irodalomtörténeti összefoglalás, tanulmány foglalkozik, az 1805-ben József nádorhoz írott ódáját többen elemezték, míg Fr. Tich alapos nyelvi értékelését is adta.

12 Ahungarus szellemben született mű méltatásában mindmáig figyelmen kívül maradt az a tény, hogy a nádorhoz 1805-ben latinul és a korabeli Magyarországot lakó népek, nemzetiségek nyelvén egyaránt írtak dicsőítő verseket.

13 Tarkóvicsnál az etnikai nemzetfelfogás, a keleti szlávokhoz fűződő közösségtudat egybekapcsolódott a soknemzetiségű Magyarország iránt érzett patriotizmussal. A budai Egyetemi Nyomj dánál a rutén, illír és román könyvek cenzoraként eltöltött éveiről (1804-1815) Király Péter és Olena Rudlovcsak tanulmányai tudósítanak, kiemelve, hogy a magyarországi népek nemzeti újjászületési mozgalmában nagy szerepet játszó nyomdánál viselt megbízatását nagyon komolyan és lelkiismeretesen végezte, alapos tájékozottsággal bírt a keleti szláv népi-nyelvi viszonyokról az itt kifejtett tevékenysége a szláv könyvészet fejlődése szempontjából jelentős.

14 A pesti egyetem budai nyomdájának cenzoraként és korrektoraként Tarkovics Gergely gondozta a Munkácsi Egyházmegye számára 1804ben Budán megjelent többkötetes egyházi szláv nyelvű Bibliát.

15 Számos adalék áll rendelkezésre a román nyelvű könyvkiadáshoz fűződő kapcsolatairól is.

16 Eperjesi működésének Iván Macinszkij adja sommás értékelését, hangsúlyozva, hogy az nem felelt meg a népe polgári-nemzeti újjászületési mozgalma elé állított feladatoknak

17

, mások azt emelik ki, hogy Eperjesen jelentős egyházmegyei könyvtárat gyűjtött össze.

18 Egyetlen feldolgozásból sem domborodik ki kellőképp életének és munkásságának Hajdúdoroghoz kötődő szakasza, sőt az arra vonatkozó adatok, megjegyzések tévesek, pontatlanok. Nem szorul bizonyításra, milyen fontos a dorogi korszakról szóló minden hiteles dokumentum, hiszen ezek, mondhatni új megvilágításba helyezik viszonyát a korabeli ruszin írásbeliséghez, fényt vetnek a ruszin művelődéstörténet jeles alakjához, Bacsinszky András püspökhöz fűződő kapcsolatára, új anyagot nyújtanak munkásságának az eddigieknél sokoldalúbb értékeléséhez, adalékokat szolgáltatnak egy késői hungarus-attitűd természetrajzához is. A hajdúdorogi provenienciájú levéltári anyag alapján tisztáztam Tarkovics dorogi parochusságának kronológiai határait, továbbá hozzá kívánok szólni a magyar nyelvtudásáról kialakított képhez.