Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

élő miniszteri tanácsos, a Keresztény Nemzeti Egyesülés jelöltje /Ferlicska Kálmán sógora/. O kapta az 1920 júniusi szavazáskor a legkevesebb voksot, így a vezető Dvorcsák és Paulusz között újabb forduló vált szükségessé. Előzőleg azonban - nem eléggé világos körülmények között - Pauluszt visszalépésre bírták, így 27-én Dvorcsák kapta a mandátumot. Az elkövetkező két évben alig volt Magyarországon, a parlamentben, még kevesebbet Nyíregyházán. Párizsban szerkeszti a La Slovaquie c. propagandalapot, postán olykor egy-egy számát ide is elküldi; egy-egy üzenete szerint a város érdekeit mindenkor szívén viseli, stb. - 1922-ben "nagy fájdalommal" értesül, hogy Nyíregyházán nem kívánják újra jelölni, 1929-ben Párizsból írt levelében kérte a képviselőtestületet, hogy igazolják nyíregyházi ill

etőségét, amit természetesen nem tehettek, s kérését határozatilag elutasították. Evek múlva is üzengetett, hogy "továbbra is védi Franciaországban az oda kivándorolt magyarok, éppenséggel nyíregyháziak érdekeit." ígéreteinek, üzeneteinek valóságtartalma még felderítésre, igazolásra vár. 13. Kállay Tibor l\88l-l964/ a nagykállói Kállay-család sarja, Budapesten született és halt meg. 1921. december 5-étől pénzügyminiszter, így amikor a választási előkészületek során személye előtérbe került, szívesen fogadják a városban. Március közepén népgyűlésen jelölik, a felkérést deputáció viszi a fővárosba. Érdekessége, hogy a Meskó László vezette küldöttség gazdatagjai között, szokatlanul, egy asszony is szerepel: Garai Jánosné Garai Erzsébet. Bár nagy korteshadjáratot indítottak mellette, néhány napon még ő is jártkelt a városban, megválasztása nem volt meggyőző erejű. Nagyatádinak most is volt jelöltje: a Benkő bokori Lovas Kovács János (1869-1932?), a helyi gazdatársadalom köztiszteletben álló tagja, aki csak 47 szavazattal maradt el Kállay mögött. Az 1922. május 29-én lezajlott választás után a miniszter Budapesten fogadta a mandátumot átnyújtó küldöttséget. Lefonázva jönnek haza, mert úgy látták, hogy hiába választották meg, nem jön: a nagykanizsaiaktól is kapott mandátumot, s valószínűleg azt fogadja majd el. így is történt: így amikor Kállay lemondott és pótlásául Rakovszky neve felmerült, vagyis hogy miniszter helyett miniszter a konnány jelöltje számunkra, immár lényegesen lanyhább érdeklődés mellett folytak az előkészületek. Ráadásul a fellépni szándékozó ellenjelölt nem kapta meg a jelöléshez szükséges ajánló aláírásokat, Rakovszky egyhangúan vált a város képviselőjévé. Nem sokkal később Kállay érzelemdús levelet küldött elhagyott választóinak: ebben hangsúlyozta, hogy nem szűnik meg szeretni családi megyéjét és a várossal is további kapcsolatokban reménykedik. Másfél évvel később Kállay minisztersége véget ért, a képviselőtestület ugyan, udvariasan.