Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

"további rokonszenvét is biztosítja", de a helyi sajtó meglehetősen szenvelgő részvétét fejezi ki a felmentés kapcsán. 14. Rakov

szky Iván /1885-1960/ Bethlen István kabinetjében 1922 júniusától belügyminiszter, így Kállay visszalépésekor már csak ezéit is bizonyos respektussal fogadták. 1922. július elején a hívó szóra hosszabban itt tartózkodik, sok rendezvényen résztvesz, szónokol, beszélget: rokonszenves magatartását ünneplik. így érthető, hogy a jelöltséggel próbálkozók nem találtak elegendő számú jelölő pártfogóra. Rakovszky augusztus 3-án egyhangú döntéssel veheti át a városháza erkélyén a mandátumot. Viszonylag gyakran jár a városban, olykor minisztertársaival érkezik, 1923-ban Bethlen miniszterelnökkel együtt, hogy megismerkedjenek az itteni bajokkal, tennivalókkal, lehetőségekkel. A város centenáris kiállításán, az 1824-i örökváltság évfordulóján is szerepek meglehetős népszerűségié tett szert. Mutatja ezt az is, hogy a ciklus végén, amikor hosszabb betegségéből felgyógyult, miniszterségéről viszont lemondott, újra jelölték, bár öt másik jelölt is fellépett. Az ajánlások összeszámlálása már előre vetítette Rakovszky újabb győzelmét, hiszen jóval több ajánlást szerzett mint másik öt vetélytársa összesen. Végül csak két ellenfele maradt. Mikecz Ödön /1894-1965/ bennszülött nyíregyházi, akkor itt ügyvéd - később szabolcsi főispán, államtitkár, miniszter-, szintén kormánypárti programmal, de kevés szavazatot kapott. Másikuk Klár Zoltán szintén itt született 1894-ben /meghalt New Yorkban 1965-ben/, orvos, újságíró. Fővárosi törvényhatósági tag, nemegyszer szerepel a budapesti botránykrónikában, Kossuth párti. Koitesei itt is többnyire kiskorú vagy egyébként is választójoggal nem rendelkező figurák. Rakovszkyt nagy szavazattöbbséggel választották meg másodszor. Már első fellépése idején megígérte a városnak, hogy a nem sokkal előbb szerveződött állam

rendőrség megyei és városi kapitányságának minden szempontból "megfelelő", szolgálati lakásokat és hivatali helyiségeket magábafoglaló, palotaszerű székházat emeltet. Az építkezés még 1925-ben elindult. A Lechner Jenő tervei szerinti, Adorján János és Várallyay Sándor' helyi vállalkozók kivitelezésében készülő épületben már 1926 decemberében tartottak egy szűkebbkörű avató ünnepséget, a beköltözés és a munka itteni megindulása azonban csak 1927 májusában ment végbe. A három utcára nyíló nagytömegű épület egyébként ma már csak egy része az itt székelő rendőrség nagyra nőtt épületegyüttesének, de ma is mutatós dísze a belváros szélének a Bujtos utcában. 16. Éber Antal /l872-1950/ budapesti kereskedőcsaládból származott. Jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvédi pályára lépett, közgazdasági