Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Takács Péter: Adalékok "Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján
Lörincfalvi református eklézsiának is szolgált két zsellér, akik közül Kováts Zsigmond 3/4 résznyi belső fimdúson - 624 négyszögöl - élt. B álint István pedig 5/8 belső telket - 570 négyszögöl - használt. Nemes Fábián Györgyöt ugyancsak egy szabad menetelő zsellér szolgálta, aki 5/8-os belső telke - 300 négyszögöl - mellé használt 2 egész 1/4 katasztrális hold szántót és 2 kaszáló rétet. 1820-ban, amikor Dósa Dániel és Nagy Elek mérték fel a szolgáló népek állapotát Lörincfalván, a viszonyok jelentős változását regisztrálták. Ekkor két armális nemes - Fekete István és id. Fábián István - mellett 3 szabad székely Pető Ferenc. Ungvári Sámuel Dávid István -, Maurer Sándomé 3 zsellére Lajos István, Bálint Mihály. Lázár János - és Datzó József úr 1 jobbágya Oltyán János - esküdtek fel a vallomástételre. Ekkor Maurer Sándomé asszonyt 5 jobbágy szolgálta, akik 9 egész 3/4 résznyi beltelek mellett 21 egész 4/8 hold szántót és 4 egész 1/8 kaszáló rétet használtak. Datzo József úrnak 4 jobbágy szolgált, akik 6 egész 1/4 résznyi belsőség mellett 13 egész 5/8 hold szántót és 3 egész 2/8 kaszáló rétet "usuáltak". Fábián József annalista nemesnek három zsellér szolgált, ebből kettő élt a Fábián úr fundusán. egynek pedig 1/4 belső fundus adatott használatába. Fekete Andrásnénak is volt egy 1/4 belső fundust használó zsellére. Fekete Ferenc armalista nemest is egy 1/4 belső telken élő zsellér szolgálta, ugyanúgy, mint Simonffi Volfgang szabad székelyt. Egy-egy negyedtelek nagyságú belső fundust használó zsellér szolgálta még 1820-ban Lőrincfalván Pető András. Simon György. Bálint István és Simonffi György örökösét, akik mindannyian szabad székelyek voltak. A SimonfYi György örökösét szolgáló zsellér egyébként kovácsmester volt. Volt a falunak - Lörincfalvának - két darab 1/4 telek méretű belső fündusa is. Az egyik pusztán állt 1820-ban, a másikon a falu két pásztora - Takáts István és Dávid Farkas - telepedett meg. A lörincfalvi colonusok és zsellérek egyébként szóbeli egyezség szerint szolgáltak, amint a vallomástevők mondották: "Itt nálunk a colonusok edgyezés vagy pedig mások conventio szerént szolgálnak, a felséges Josef császár idejétől fogva, mert az előtt a jobbágyság nem változtatta lakhelyét, most pedig ki tétetvén a colonusok, minden tavaszon változtathattyák lak liejj eket". Szóbeli egyezés vagy conventio szerint szolgáltak a jobbágyok és szellérek Lukafalván is, mind 1785-ben, mind 1820-ban, ahol ugyancsak átrendeződtek a társadalmi viszonyok 1785 és 1820 között. 1785-ben, amikor vadadi Nagy József vette ki a vallomásokat, még hat "nemes székely" - Bartha György. Mátyási Miklós, Kádár Ferenc. Jánosi István, Bartha Márton, Szász Péter - és két szabad székely - Kakasi István, Gáspár Ferenc - voltak a megkérdezettek, s összesen két szolgáló háztartásról tudósítottak. Jánosi Antal földesúr alattvalójának tudták Sorban Gergelyt, aki
