Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában
Dr. Wagner Ferencet pedig pozsonyi székhellyel meghatalmazottá az áttelepítendő magyarok érdekvédelmére.' 2 A lakosságcsere kezdési időpontja nem volt pontosan meghatározva. A szerződő felek mégis úgy remélték, hogy 1946 szeptemberében el lehet majd kezdeni. Ennek tudatában a vegyes bizottság nagy iramban dolgozott egészen július 22-ig. mikor is Ótátrafureden megszületett a 16. véghatározat. A véghatározat szerint az áttelepültek ingóságait három kategóriába osztotta, ellentétben az egyezmény VI. cikkelyével, mely kimondta, hogy az áttelepülők minden ingóságukat magukkal vihetik. A véghatározat óriási felháborodást váltott ki a szlovákiai magyarok között, ugyanis hátrányosan érintette őket. Miközben a két konuány között folyt a vita a 16. véghatározatról, a csehszlovák külügyminisztérium a pozsonyi meghatalmazott útján 1946. augusztus 26-án átadta az áttelepítésre kijelölt személyek névjegyzéket a magyar félnek.^ A lakosságcsere egyezmény V. cikkelye alapján 106 398 személyt jelölt ki, a VIII. cikkely alapján nagy háborús bűnösként családtagokkal együtt 73 183, kis háborús bűnösként pedig ugyancsak családtagokkal együtt I 927 személyt. 14 Az V. cikkely alapján kijelölteket a pozsonyi meghatalmazott októberben értesítette, hogy az egyezmény értelmében Magyarországra lesznek áttelepítve. Az ún. "fehér lap" nem volt más mint egy sima értesítés, rajta azokkal a jogokkal, melyekkel a kijelöltek rendelkeztek. Ezek szerint: nem lehetett tőlük behajtani semmiféle adót, szolgáltatást és illetéket és többek között a kitelepítésre kijelölt személyek a határnaptól kezdődőleg szabadon rendelkeztek vagyonukkal. A galántai járás területén a "fehér lapok" kiküldése, a kitelepítésre kijelölt személyek értesítése az említett időpont után történt. Ezt a korabeli csendőri jelentésekből tudjuk. A helyzetjelentések kiemelik, hogy a lakosságcserét megelőzően a járás területén állam- és szlovák ellenes tevékenység sehol nem volt tapasztalható. Ugyanakkor a jelentések kiemelik, hogy a magyar lakosság önkéntesen nem hajlandó elhagyni szülőföldjét. Nagy volt a bizonytalanság a magyarság körében, mivel októberben senki sem tudta, hogy mi lesz a sorsa; marad-e vagy áttelepítik Magyarországra. 7 ^ Ez természetesen rányomta bélyegét a mezőgazdasági termelésre is. Sokan ezért vonakodtak elvégezni az őszi mezei munkálatokat. Optimista jelek csillantak fel október végén, ugyanis a második világháborút lezáró párizsi békeéitekezlet elvetette azt a csehszlovák kérelmet, hogy a lakosságcserén kívül 200 000 szlovákiai magyart egyolda-lúan áttelepíthessen Magyarországra. A jelentések arról számolnak be, hogy a magyar lakosság mivel még nem kapta meg az értesítést az áttelepítésről, újra műveli földjeit. 16
