Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában

Csehszlovákia a szlovákiai magyarság kérdésének egyoldalú megoldásával többször próbálkozott úgy a szövetségesek körében, mint a magyar diplomáciai körökben. Azonban sikertelenül, ugyanis Magyarország nem volt hajlandó elfogadni a csehszlovák fél egyoldalú feltételeit. Végül is a szlovákiai tragikus eseményeket látva, bizonyos amerikai és szovjet közvetítéssel a magyar kormány elfogadta a csehszlovák kormánynak a tárgyalásokra vonatkozó meghívását a lakosságcsere ügyében. A magyar kormány az egyezmény megkötését a kisebbségi jogok garantálásához kötötte a visszamaradó lakosságra nézve. Ezt azonban nem sikerült elérnie. Ezekután kényszerült Gyöngyösi János magyar külügyminiszter 1946. február 27-én aláírni Budapesten a lakosságcsere egyezményt.

6 A csehszlovák fél nevében az egyezményt Vladimír Clementis külügyi államtitkár írta alá. Az egyezmény alapelve az volt, hogy a csehszlovák kormány annyi szlovákiai magyart jelölhetett ki az áttelepítés sorsára Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák jelentkezett önkéntesen áttelepülésre Csehszlovákiába. Az egyezmény több részből áll, az alapegyezményhez szervesen csatlakozott a függelék, egy jegyzőkönyv és hét levélváltás. Az egyezmény aláírása után a csehszlovák fél óriási propagandába kezdett Magyarországon az ott élő szlovák nemzetiség körében. Egy kilencven járműből álló karavánon érkezett meg a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. Tagjai között voltak katonatisztek, tanítók, tanárok, papok, üzletemberek, földművesek, bányászok és diákok. Velük jött a Csehszlovák Rádió, filmesek, színtársulatok, énekkarok és tánckarok/ A CSÁB magyarországi tevékenysége során 790 ezer darab szlovák újságot, 490 ezer brosúrát, 540 ezer röplapot, több ezer könyvet osztott szét 133 községben, 277 toborzógyűlésen, 266 előadás keretében és 60 hangverseny mellett.

9 Az áttelepülés propagandájának rendelték alá a Sloboda c. magyarországi szlovák lapot is.

10 A CSÁB a szlovákiai magyar parasztok gazdag portáit ígérte az áttelepülésre jelentkezőknek. Az áttelepülésre jelentkezettek sok esetben a CSÁB-tól kaptak és maguk választottak lakást, portát az új hazában. Közben 1946. március 6-án a pozsonyi Telepítési Hivatal /Osídlovací urad/ rendeletére megkezdődött a magyarok összeírása Szlovákiában. 1946. derekán Szlovákia területén 12 Körzeti Telepítési Hivatal kezdte meg működését, /Somoija, Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Érsekújvár, Párkány, Láva, Ipolyság, Rimaszombat, Kassa, Királyhelmec és Pozsony/.

11 1946. június 3-án megkezdte munkáját a magyar-csehszlovák vegyes bizottság. A bizottság fő feladata az volt, hogy a lakosságcsere vitás kérdéseit rendezze. A magyar kormány kinevezte a lakosságcsere végrehajtó szerveinek vezetőit. Dr. Jócsik Lajost 1946. június 12-én áttelepítési konuánybiztossá,