Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában

Bukovszky László A SZLOVÁK - MAGYAR LAKOSSÁGCSERE IRATAI A SZABOLCS - SZATMÁR - BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRÁBAN' Szlovákia második világháború utáni történetének lapjait fehér foltok tarkítják. E fehér foltok egy részét a szlovákiai magyar kisebbség ellen elkövetett jogtalanságok képezik, melyeket az újjáalakuló II. Csehszlovák Köztársaság hozott magával a Kassai Kormányprogram kihirdetésével 1945. április 5-től. A második világháború utolsó éveiben a csehszlovák emigráns politikai csoportok - Londonban Eduárd Benesse, Moszkvában Klement Gottwalddal az élen - valamint a hazai, a besztercebányai felkelés vezetőinek elképzelése az ország újjáépítésének tervében egy pontban megegyezett. Mindhárom csoportosulás Csehszlovákiát nemzeti államként, a magyar és német nemzeti kisebbség teljes felszámolásával képzelte el.

2 A korabeli csehszlovák politikusok - elsősorban Benes és Gottwald - a szlovákiai magyarság főbűneként azt rótták fel, hogy 1938-ban az ország feldarabolásában jelentős szerepet játszott, és közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy az első bécsi döntéssel 1938. november 2-án Dél-Szlovákia jelentős része Magyarországhoz került. A Galántai járás 43 községe közül 1938. november 8-11 között a bécsi döntés alapján 37 lett az anyaországhoz csatolva/ A Gottwald által szerkesztett Kassai kormányprogramot a londoni emigráns kormány 1945. márciusában jóváhagyta, majd Kassán a londoni és moszkvai emigránsokból valamint a hazai ellenállókból alakult új kormány 1945. április 5-én elfogadta és kihirdette' . A kormányprogram kimondta a magyar kisebbségre vonatkozólag a kollektív jogfosztást, semmibevéve a nyugati szövetségesek tartózkodó álláspontját. Bár a potsdani konferencia 1945. augusztus elején elutasította Csehszlovákiának a szlovákiai magyarok kitelepítésére vonatkozó kérelmét - ellentétben a német kisebbséggel - sorra születtek a kormányprogram elvein alapuló ún. Benesisi elnöki dekrétumok a magyarok emberjogi kisemmizéséről, állampolgárságuk megvonásáról és az általános vagyonelkobzásról. A megdöbbeni szlovákiai magyarság számára a 7l-es és a 88-as számú rendelet hozta a legnagyobb megpróbáltatásokat, melyek értelmében bárkit bármikor kényszermunkára lehetett elszállítani. Az első magyarokat szállító vonatszerelvények 1945. szeptemberében indultak útnak Csehországba/