Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

iskolák munkájának alkalmi meglátogatására, elegendő közvetlen tapasztalat szerzésére is. így került el a nyíregyházi iskolába is, s mivel itt kedvére való eredményt talált, a továbbiakban sok segítséget nyújtott az iskolának. Folyamatosan látta el korszerű közgazdasági folyóiratokkal, értesítőkkel, könyvekkel. Mivel az iskola már 1924-ben szerette volna fölvenni Széchenyi nevét, de ez azóta sem sikerült, ezt 1938-ra kijárta: ehhez nagyszámú Széchenyi-témájú könyvet szerzett be, hogy kellő szakkönyvtár álljon rendelkezésére: ezek egyrésze átvészelte a háborús viharokat. A névadó ünnepségre Bihari-Fodor József nyíregyházi festőművészt bízta meg, hogy a Széchenyi legjobb portréjának tartott, Amerhng-féle nagy álló portrét lemásolja. Ez, szerencsére, ma is díszítheti az iskolát, a városmajori Széchenyi István közgazdasági szakközépiskolát. 1939-ben már nem vállalta az újabb jelölést, elhárította a zajosabb búcsúztatást is. Hosszabb nyílt levélben búcsúzott el a várostól, a bizalmát kifejező lakosságtól, s a levelet kommentáló újságíró is csak visszaigazolhatta Eber két ciklusban végzett áldozatkész, eredményes országgyűlési képviselői tevékenységét, eredményeit. 16. Bertalan Kálmán /1897-1983/ eredetileg nemigen készült politikai pályára. Nyíregyházi gyermekkorát beárnyékolta, hogy apja. anyja, mindkét nagyapja igen korán meghalt, így a család két ágáról való nagymamák nevelték, majd egyedüli örökösként jelentős földbirtok tulajdonosa lett. A helybeli evang. főgimnáziumban érettségizett, egy ausztriai katonaiskolába került, amelyet nem fejezett be a háború miatt, nem is lett hivatásos tiszt. Két évi frontszolgálat után tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1922-ben veszi át vagyona kezelését és aktívan gazdálkodik több tagban elterülő földjein: elsősorban a Szekeres bokori nagyobb tanyáján építkezik. Eleinte csak az evangélikus egyházi közéletben vállal aktívabb szerepet, a nagy helyi gyülekezetnek világi vezetője, felügyelője. 1939-ben Éber már nem jelölteti magát, nagyobb szabású vetélkedés indul, márcsak azért is, mert először lesz itt titkos választás, másrészt a megnövekedett német befolyás nyomán ebben a kerületben is indít jelöltet a Nyilaskeresztes Párt. A kormány párthívei két jelöltet is állítottak: a hivatalos jelölt Korompay Károly /1883-1972/, a közkórház igazgató főorvosa, messze híres gyakorló orvos, biztos kezű sebész, népszerű társadalmi személyiség, a helybeli római katolikusok első világi embere. Bertalan Kálmán is a kormányprogramot vallva lép fel, elsősorban az evangélikus választók támogatásában bízva. - A nyilasok jelöltje Kóródi Tibor, aki Budapesten 1904-ben született, apja banktisztviselő, őmaga ebben az időben ügyvédgyakomok. Már 1932 óta résztvett a szélső jobboldali mozgalmakban, ezért annak idején rendőri felügyelet alatt tartották.