Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Margócsy József: Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között

elkövetkezett a választás: június 15-én a választási bizottság elé Benczúr Miklós terjeszti elő javaslatát Hatzel Márton megválasztására. Rövid vita után Krajnyák János elnök "összeolvadt akarattal, közfelkiáltás utján őt Nyíregyháza városa országgyűlési követének nyilvánította". /A választási bizottságnak Vidliczkay József volt a jegyzője./ Hatzel októberben a déli veszélyeztetett országrészben található: október 15-én. Újvidékről keltezett hosszú, meleghangú levelében ír az itthoniaknak az ott talált helyzetről. Jellacsicsnak a báni méltóságban történt megerősítése után immár minden pillanatban várható a fegyveres összeütközés a rác és oláh felkelők csapataival. - Majd csak Világos után van róla hír, hogy t.i. Nyíregyházáról hurcolják el 1849. októberében; 1852-ben még ő is, Benczúr is a fogva tartottak listáján található. Ennek az évtizednek a közepén már itthon: a szolgabíróság útján utólag kémek tőle, "a politikai megkegyelmezett"-től un. lojalitási térítvényt. amelyet a város 1856. június 16-án terjeszt tovább. - Nem sokkal később, augusztusban, elkobzott birtokait visszakapja, s már ezekről is rendelkezhet 1858-ban készített végien deleiében. Saját családja nem lévén, vagyonát alapítvánnyá alakítja: ennek évi kamataiból vérrokonainak tanulni vágyó fiataljai részesüljenek. A két alapítványi helyet meg kell pályázni, s a kijelöltek tanulmányaik befejezéséig kapják az alapítványi ösztöndíjat, a felszabadult helyre újabb pályázat útján jelölik ki a legérdemesebbeket. Az alapítvány kezelése a városi képviselőtestület feladata. Nemsokkal ezután, 1858. szeptember 10-én, 58 éves korában meghalt a 129. népsorszámú házban. - Egyelőre nincs elegendő magyarázat arra, hogy mi okozta ezt a hihetetlen gyorsaságot, amellyel H. Mártont a város a lakosítás után polgármesterré, majd követévé választja. A család vagyonossága, netán előkelő rokonsága önmagában ezt aligha- magyarázza kellően, s az sem, hogy a követválasztást előkészítő bizottmánynak éppenséggel saját bátyja, Antal az elnöke. 1890 óta egyébként létezik a városban Hatzel téil amelyik a testvérek emlékét őrzi. 2. Benczúr Miklósnak /182l-l862/ evangélikus lelkész édesapja, népes családjával, a Nógrád megyei Bánkról jött Nyíregyházára 1827-ben. A jog elvégzése után Miklós 25 éves korában tér haza, itt ügyvédi irodát nyit, s a következő évben, 1847 végén lakosítási, letelepedési kérelemmel járni a képviselőtestülethez. A pesti március 15-i eseményekről hírt szerezve, afféle toborzó felhívást szerkeszt, a "nagyérdemű közönségnek" címezve, s ezt mint az itt lévő "nemesek testületének főjegyzője" hja alá 1848. március 20-án. Iratához újságokat, röplapokat mellékel, s úgy látja, hogy "polgári bűn lenne Nyíregyházán március 15-e napját és eseményeit meg nem ünnepelni." Ezért