Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)
Takács Péter: Adalékok "Murokország" lakóinak életmódjához a XVIII-XIX. század fordulóján
úrbérrendezés problémái. Századok, 1941.; Sze ntgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a XVI-XVII. századi Erdélyben. Bp. 1962. Értekezések... sor.; Tagányi Károly: A hármas nyomású rendszer behozatala Erdélyben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. 4. 1785-ben uralkodói rendeletre indult meg az erdélyi úrbéres viszonyok felmérése, melynek során "Murokország" falvaiban Vadadi Nagy József szolgabíró, és esküdttarsa. Halmágyi Imre tevékenykedett, kikérdezvén a lakosokat jogállasukról, haszonvételeikről és káraikról, földesúri szolgáltatásaikról, egyéb, az életükkel, gazdálkodásukkal, megélhetésükkel összefüggő tényekről. A felmérés iratai - a meghiúsult úrbérrendezést követően - az erdélyi kormányhatóságok levéltárába került. Erről lásd Trócsányi Zsolt i. m. Ma már az iratok mikrofilmen kutathatók a Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárában. 5. 1820-ban ugyancsak kormány-rendeletre indult meg az úrbérrendezés, de mint korábban, most is megfeneklett. Ezúttal Dósa Dániel szolgabíró és Demeterfalvi Nagy Sándor esküdt hallgatta meg "Murokország" három településének lakóit. A rendezési kísérlet iratanyaga ezúttal is a kormány hatóságok levéltárába került - lásd Trócsányi i.m. -. s ma már a MOL Mikrofilmtárában kutatható mikrofilmekről. 6. Danyi Dezső - Dávid Zoltán (szerk): Az első magyarországi népszámlálás. Bp. 1960. 7 A telek nagysága, a beltelekhez tartozó appertinentiák mértéke, és a hozzájuk kapcsolódó földesúri, állami szolgáltatás szabályozatlan volt Erdélyben. A hagyomány, a kialakult szokás, a hallomás után ismételgetett fogalmak keveredtek, akárha egy falu vallomásán belül is. Ilencfalva lakói vallották 1820-ban: "Az egész telek és bécsi mérőről nem tudunk", de vallomásuk végén rendre használták a bécsi mérő fogalmát, amit bizonyára a "vallató" szolgabíró vagy esküdt magyarázott el számukra. 8. Az illető Benkő Samu egyenesági őse. 9. A szebeni véka Nagyszebenben hitelesített mérték, csak Erdélyben volt használatos mértékegység. Megközelítően 16 liter. 10. A "marosvásárhelyi 16 kupás véka" ugyancsak erdélyi mérték. Megközelítőleg 32.5 liter. 11. A lakosok "kóstot vettek": egyformán használták a szénavásárlás, a rét bérletének, olykor a legelő bérletének a megnevezésére is Erdélyben és a Felső-Tiszavidék térségeiben a kifejezést.
