Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 11. (Nyíregyháza, 1995)

Mező András: A patrociniumi helységnevek keletkezése

mester, szepesi prépost megengedi, hogy Sygra-\ Dénes ispán fia, Miklós mester, Sceps-i várnagy Elsawycha nevű telepítésre váró falujában Szent Miklós tiszteletére kápolnát vagy egyházat emeljen (vö. AO. 1: 148—9; AOklt. 2: 160; Fekete Nagy: Szep. 159). Várdai Pelbáit emeltethette a Szaunái megyei Iriny templomát neve védőszentje, Szent Pelbáit dicsőítésére. A Fejér megyei Perek faluban a Szent Imre-egyház létesítése Becsei Imre nevéhez fűződött (1321: Gy. 2: 435). d) A saját egyház védőszentjének más egy házra való ráruházása. Ezt olvashatjuk ki Csanád egri püspök 1324. dec. 6án kelt okleveléből, amelyet a saját Szent Katalin egyházában adott ki arról, "hogy december 6-án számos egyházi személy, valamint nagy tömegű nemes és szabad állású mindkét nb. személy jelenlétében miseruhában öltözve elnevezte és felszentelte a Ryhno-\ Szt. Katalin templomot" (AOklt. 8: 265-—6). Erre gyanakodhatunk továbbá a Borsod megyei Szentalbert patrociniumi helységnév keletkezésével kapcsolatban, amely faluról tudjuk, hogy az esztergomi Szent Adalbertről nevezett székesegyház és káptalanja tulajdona volt (1. MES. 3: 505, 506). e) A szerzetesrendek kedvelt szentjei tiszteletének terjesztése. A legszembeötlőbb módon a bencések kolostoitemplomainak nevében érhetjük tetten e motívum működését: e monostorok közül több is viselte a rendalapító Szent Benedek nevét (pl. a garamszentbenedeki és a pécsváradi), de ők járulhattak hozzá Szent Márton kiemelkedő és a Mindenszentek cím jelentős számú elterjedéséhez is (vö. Szász Károly: AkÉit. 6: 385—6). Alig tagadható a keresztesek szerepe a Szent Kereszt és Keresztelő Szent János kultuszának ápolásában (vö. Kovács Béla i. h. 415). A bencés rendből 1098-ban kivált ciszterciták számos hazai kolostoruk révén (felsorolásukat 1. Békefi: Pásztó 70—3, 254—7) különösen a Szűzanya tiszteletét szorgalmazták, neki dedikálván minden új templomukat (vö. Bálint: ÜnnKal. 2: 173). f) Az uralkodó család kedvelt szentjeinek tisztelete. Többen föltették, hogy Szűz Mária, Szent Márton és Szent György hazai kultuszában szerepet játszhatott az, hogy István király őket választotta segítőinek, a Koppány elleni csatában seregének zászlóit e három szent képei díszítették (vö. Kovács i. h. 415). Becket Tamás ünneplése pedig akkor kezdődött meg Magyarországon, amikor Capet Margit III. Béla király felesége lett (1186—1196), aki még Angliából jól ismerte Canterbury mártír érsekét; az ő nyomán alapította az esztergomi érsek a Szent Tamás prépostságot (vö. Kovács i. m. 418; Bálint: ÜnnKal. 1: 111; Gyöffy György: Becket Tamás és a magyarság. Filológiai Közlöny 1970. 153). g) Hazai szentek előnyben részesítése. István, László, Imre és Erzsébet kiemelkedő jelentősége a magyarországi szentkultuszban magától I i