Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 10. (Nyíregyháza, 1994)

Henzsel Ágota: Szabolcs megye és I. Rákóczi György 1644 - 45-ös háborúja

1644. május végén, június elején érkeztek a megyéhez a fejedelem ismétlődő és egyre szigorúbb parancsai a nemesi felkelésről. A nemességet csak javai elvesztésének fenyegetésével lehetett indulásra bírni. Június 6-án eldőlt, hogy három nap múlva Levelek faluban lesz a katonai szemle /lustra/, minden nemes ott gyülekezzen. A nemesi felkelés egy hónapig élhetett, a fejedelmi hadak szorult helyzete miatt volt rá sürgősen szükség. A Tisza vonaláig visszavetett Rákóczi hadvezérének, Kemény Jánosnak a királyi hadak által körülzárt Kassa felmentésével /június 147 sikerült kedvező fordulatot elérni a hadviselésben. A szabolcsi nemesek fegyverei nem voltak már nélkülözhetetlenek, ezért a július 25-i petneházi közgyűlés az insurrecto helyett ismét lovasok, ezúttal 176 kiállításáról és a fejedelmi seregekhez küldéséről határozott. A nemesség csak átmenetileg szabadult meg a hadviseléstől. 1644. szeptember 9-én újra itt volt a hadba hívó parancs. Október elején I. Rákóczi György sürgetésére a megye kénytelen volt engedelmeskedni. Ibrány falunál gyülekeztek a felkelt nemesek, Ramocsaházán a porták után kiállított gyalogosok. Ez a felkelés sem volt hosszú életű, az október 31-én kelt jegyzőkönyvi bejegyzés szerint az egész nemességet elbocsátotta a fejedelem a táboroktól. Ezúttal 129 lovas és ugyanannyi gyalogos 2 havi tartása, zsoldjának fizetése terhelte Szabolcs vármegyét. Egy lovas 5 forint, egy gyalogos 3 forint 50 dénár havi fizetséget kapott. December elején már havi 4 forintot számítottak egy gyalogosra. A lovasok vezetőjének, Laskay Istvánnak 32 forintos fizetése volt. Érdekesség, hogy a katonák ellátásához szükséges pénzt a közgyűlésen szedték be. 1645. februárban és márciusban 80 lovas és 80 gyalogos katona ellátását kellett fizetni. Április 10-én a négy szolgabíró elszámolt a bevételekkel. Ezek között három tétel szerepelt: 6 forintos cenzus, amely a gyalogosok tartására szolgált és porták után vetették ki, a követségben járók költségeire portánként beszedett 2 forint, és a nemesség cenzusa, amely a lovas katonaság költségeit fedezte. Laskay Miklós szolgabíró j árasában 138 forint 44 forint 155 forint 337 forint Szunyogh István szolgabírónál 112 forint 50 dénár 37 forint 136 forint 80 dénár 286 forint 30 dénár (A nemesség cenzusánál megjegyezték, hogy kivéve a kállóiak 50 forintját)